Moziban jártam 7. - A Galaxis Őrzői 2.

Sok első dolog volt már a blogomon rövid üzemelési ideje óta, de premierre most először mentem. Nem nagy szám, csak nekem. Ugyan először úgy terveztem, a Wonder Womant fogom így felavatni, de végül csak az űrbéli kaland mellett döntöttem. Őszintén szólva, nem igazán voltam elájulva a ténytől, hogy jön az új rész. Persze tudtam, meg fogom nézni, mert az első részt imádtam, de, mint azt régebben említettem, kezdek kiábrándulni a MARVEL Moziverzum csodáiból. Egy recept, tucatnyi film. De néha napján kijönnek olyan gyöngyszemek, mint a 2016-os Doctor Strange és a bejegyzés témájául szolgáló Galaxis Őrzői 2.

A vetítés meglepetés volt számomra, hiszen mégiscsak egy közkedvelt "sorozat" új részét láthattuk először, mégsem volt akkora a tumultus, mint gondoltam. Nem úgy, mint annak idején egy bizonyos Szürkénél és annak ötven árnyalatánál, amikor még az első sorban is csüngtek az emberek. Szóval a diszkrét premier mozis hangulata kitűnő volt. Rengeteget nevettem olyan vicceken, amiken valószínűleg otthon magamban sosem tudnék, de ilyen, mikor beszippant a film. Minden nagyon szép, nagyon jó volt. Rendere sírtam a végén, na de nem azért, mert én ilyen bőgős vagyok, hanem ez volt az első olyan Disney MARVEL film, aminél tényleg olyan dolog történt, ami még a legkőszívűbb emberből is képes kicsalogatni azt a könnycseppet. Viszont volt itt egy felháborító dolog. Az önmagukat nagy rajongóknak tartók többsége kiment a teremből a stáblista alatt. Mint mondtam, nem vagyok feltétlen híve az MCU-nak, de azt még én is tudom, hogy bent kell maradni a legvégéig. Öt jelenetecskét kaptunk. Tudom, nem volt rövid a játékidő, de ez egy rajongónak alap, hogy tudja.

Figyelem! A bejegyzés spoilereket tartalmaz! Én szóltam! 😉😃

Miután kiírtam magamból panaszom, ideje elkezdenünk a film történetével. Nem kell aggódni, továbbra sem a túlzott szövevényességéről híres a sztori. Pár hónappal járunk az első film történései után. Kis csapatunk azóta széles e világon ismertté vált, új megélhetési formájuk ként pedig a bűnüldözést választották. Igazából fejvadászok, és akkor csatlakozunk be legújabb kalandjukba, amikor a Szuveréneknek nevezett faj fő papnőjének megbízásából leszerelnek egy gigászi polip szerű lényt, valamint elfogják a szökésben levő Nebulát. Csakhogy a dolgok nem mennek olyan könnyen, mint akarnák, hiszen Mordály ismét alkot, aminek hála, a Szuverének feltett szándéka végezni velük, de szerencsére felbukkan Ego, hogy segítsen fián, Peteren és annak barátain....hmm...

A címszereplő csapat immáron összetartó egységként, családként jelenik meg. Egy néha elég diszfunkcionális famíliaként. Adott az anyuka szerepében tetszelgő Gamora, aki amellett, hogy nem bír a rosszcsont fiúkkal meg kell birkóznia kesze-kusza érzéseivel Peter iránt, ezen túlmenőleg pedig próbálja helyretenni kapcsolatát nővérével, aki nem véletlenül neheztel annyira rá. 

Drax a hóbortos, furcsa humorú, kegyetlenül szókimondó bátyus. Miután az első rész végére elérkezett a gyász ötödik stádiumába, az elfogadás fázisába, most láthatjuk milyen hatással lett rá a "terápiás csoport", ahova bekerült, azaz a Galaxis Őrzői. Látványos javulás következett be életminőségében. Sokat nevet... másokon, rengeteget poénkodik... mások kárára. Sőt, már flörtöl is, amit előszeretettel tagad le. Szerintem Mantis-szal összeillenek. 

Rocket/Mordály még mindig a morcos kisöcs, akinek kedvenc hobbija mit sem változott. Kisebbségi komplexusa szinte semmit nem csökkent, érzelmeit hanyagul kezeli. Továbbra is próbálja a menő rossz fiú image-t fenntartani, de vannak helyzetek, amikor ez nem megy (mint a film végén 😭). Szóval sokat nem változott a karakter az előző részhez képest. 

Hasonlóan stagnáló helyzetben van Star-Lord (nem vagyok hajlandó Űr-Lordnak hívni). Még mindig meg van rekefve a gyermeki szinten, ahol volt. Próbál a walkman mögé rejtőzni, közben az első vele szembe jövő, kedvesen viselkedő alak az apjává avanzsál. Azt mondanám, hogy a film végén talán rálépett a felnőtté válás rögös útjára, de ehhez is tragédia kellett. Szóval most egyértelműen nem ő volt a kedvencem.

Baby Groot-ról azért nem beszélnék sokat, mert karaktere kimerül a cukiságfaktor növelésében. Mondjuk ezt a film egy percig sem titkolja, sőt, a szemünkbe mondják a Lázadó Fosztogatókon keresztül. Egy emlékezetes jelenete viszont volt, a stáblistás ötök egyikében. Tini Groot úgy tűnik nem a szófogadásáról híres fa.

Egy apuka, akire nem lennénk büszkék

Igazán kiemelkedő dolgokat a mellékszereplőknél láthatunk. Kezdeném a fő gonosszal. Újfent figyelem! Erősen spoileres tartalom! Ego, ha nem is eget rengető ellenlábas, de karizmája miatt egyértelműen az egyik legjobb a MARVEL/Disney produkciói eddigi történetében. Nem véletlenül lett Ego a neve, hiszen annyira el van telve magával, hogy szó szerint legszívesebben csak önmaga lenne a világon. Sajnos tervéhez kell egy segítő, ezért kénytelen az ügyeletes megmentő szerepében tetszelegni, hogy beférkőzzön az Őrzők, de leginkább vér szerinti fia bizalmába. Szándékai egyértelműen nem nemesek, ennek bizonyítékát a bolygója alagútjában láthatjuk is. Végtelenül manipulatív, arrogáns, önimádó, bárkit eltapos, aki terjeszkedésének útjában áll. Bárkit!!! Mondjuk úgy, nem véletlenül akarja Peter cafatokra lőni.

Mint zsák a foltját, nem igaz?

Ego tehetetlen segédje nem más, mint a Galaxis Őrzőinek legújabb tagja, Mantis. Ő az a karakter, akire nem lehet haragudni, pedig sok mindent fel lehetne róni a számlájára, főként tétlensége miatt. A viselkedésében kicsit furcsa lány nem véletlenül szolgálja Ego-t. Különleges képességének hála, csak ő tudja elaltatni azt, valamint képes mások érzelmeit befogni "radarjával" és akár áthangolni azokat. Ha valami elmondható róla az az, hogy minden képességén túl (talán az elzártság miatt), rettentő egyszerű teremtés. Ami a szívén az előbb-utóbb a száján. Ezek a pillantok, pedig Drax-et idéző jelenetek. Nem kell hozzá más, csak egy kis kedvesség és türelem. Gyermeki naivitás rá a legjellemzőbb.

Angyalian fütyül és van egy repülő nyila

A legnagyobb meglepetés egyértelműen Yondu karaktere volt. A mi Mary Pippins-unk, a David Hasselhoff-unk! Az első részben nem tudtam mit kezdeni ezzel a karakterrel, feleslegesnek tartottam. Itt viszont ő vitte a prímet. Figurájának volt szélessége, magassága, mélysége. Míg ezelőtt annyit tudtunk meg róla, hogy a Fosztogatók "mélyen tisztelt" vezetője, addig most kiderül, mennyire instabil a helyzete. Mindent tetéz az, amikor nyíltan kiteszik a szűrét a Fosztogatók szövetségéből. Bár erre nyomós okuk volt, méghozzá egy egész katakombányi. Bűntudatától vezérelve vette annak idején magához Star-Lord-ot, majd a kialakult apa-fia kapcsolat vitte rá arra, hogy szabadon engedje őt, később pedig megmentse az életét bármi áron. Kívülről ridegnek tűnik, ám a csomagolás sok mindent takar. Egyszerűen nem lehet őt nem megszeretni.

A film tele van utalásokkal, finom célzásokkal nem csak a MARVEL világával, de a 80-as évekkel kapcsolatban. Egyik számomra legviccesebb pont, amikor kiderül, hogy Star-Lord azt hazudta mindenkinek az iskolában, David Hasselhoff az apja. A Knight Rider-es utalások végképp kicsapták nálam a biztosítékot, hiszen majdhogynem azon nőttem fel én is. De említhetném a cameo-kat, amelyek fergetegesek voltak. Olyan személyek tették tiszteletüket, mint Stan Lee, Sylvester Stallone és maga David Hasselhoff. Stallone szerepén teljes mértékben meglepődtem. Akkor ez azt jelentené, hogy összeáll az eredeti csapat? Viszont már van egy fő veszteségük. Bár ez a Disney, itt minden lehetséges. A 80-as évek hangulatát az Ego-t alakító Kurt Russell is szépen erősíti, főleg a nyitójelenettel és a pop-dalok szövegeinek szavalásánál. Viszont nem csak napos oldal van. Néhol a film, főleg a közepe tájékán, tartalékjáraton megy, egyes poénok nem túl viccesek, még mindig a szánkba rágják a dolgokat, és jobb ha belátjuk, ez a mozi egyes pontjain egészen brutális. Nem mutatnak vért vagy belsőségeket, de attól még élesben mutatják, hogyan végeznek ki embereket a fellázadt űrkalózok, akik csupán hűségesek voltak a kapitányukhoz. Később láthatjuk, ahogyan Yondu, Rocket és Kicsi Groot revansot vesznek rajtuk, ami ugyancsak egy eléggé elszabadult jelenetsor. Ugyan megpróbálják elterelni a figyelmünket azzal, hogy viccesre próbálják venni a figurát közben, de ez mégiscsak mészárlás. Az első részben is rengetegen meghaltak, viszont ott nem mutatták. Ezen túlmenőleg a nyelvezet nyersebb, mint eddig megszokott volt az MCU filmektől. Nem kevés káromkodás van ahhoz képest.

Én vagyok Mary Poppins!

Gyengeségek ide vagy oda, én jól szórakoztam a filmen. Vicces és egyben érzelmes film nagyszerű akciójelenetekkel, fantasztikus látványorgiával, kiváló hangeffektusokkal, jó színészi játékokkal, egészen korrekt mondanivalóval, és pazar mellékszereplőkkel fűszerezve. Akik szerették az első részt, azok nagy valószínűséggel ezt is fogják. De nyugodt szívvel ajánlanám a MARVEL-filmekből kiábrándultak számár is, hiszen elég változtatás van itt a nagy elődökhöz képest. Bárkinek tudom ajánlani, aki vevő az ilyesfajta kalandokra. A 3D pedig nagyon jól állt neki...Nem annyira, mint a Doctor Strange-nél, de a tényen mit sem változtat, hogy jó nézni. A stáblistás jeleneteket (5!) pedig tessék megvárni! Ha már ki lett fizetve a jegy, akkor nézzük végig azt a mozit, ne csak ímmel-ámmal.


10/9

https://www.youtube.com/watch?v=2A7FoPn7jeg