A múlt hét alkalmával volt lehetőségünk megtekinteni Az apáca című...filmet. Nagy volt a tanakodás közöttünk a csajokkal, hogy melyikre kellene elmenni: erre vagy a Slenderman-re. Először úgy is volt, hogy Slendi bácsi kalandjai lesz a befutó, ám a rengeteg negatív komment hatására némiképp elment a kedvünk a dologtól, és inkább a Démonok között második részében felbukkanó Valak rémisztő történetére váltunk jegyet.
Az érdeklődés hatalmas volt. Annyira, hogy még a Slenderman vetítések helyett is a bejegyzésben taglalt film ment. Teljes nyugalommal, egy órával a kezdés előtt toppantunk be a mozi pénztárához. Mivel alig téblábolt egy-két ember a környéken, alig hittünk a fülünknek, amikor meghallottuk, hogy telt házas vetítés lesz, ezért az első sor egy két székén túl nincs is foglalható hely. Szerencsénk annyi volt, hogy barátnőm a moziban dolgozik, így a pótszékek lettek ülőhelyeink az első sorért cserében. Legalábbis addig, amíg ki nem derült, egy egész sor lemondta a foglalását. Ezért előre mentünk oda. De azért ez minden esetre intő jelnek tűnt. Azután kiderült, miért. És ekkor csattant a fekete leves az arcunkba.