A múlt hét alkalmával volt lehetőségünk megtekinteni Az apáca című...filmet. Nagy volt a tanakodás közöttünk a csajokkal, hogy melyikre kellene elmenni: erre vagy a Slenderman-re. Először úgy is volt, hogy Slendi bácsi kalandjai lesz a befutó, ám a rengeteg negatív komment hatására némiképp elment a kedvünk a dologtól, és inkább a Démonok között második részében felbukkanó Valak rémisztő történetére váltunk jegyet.
Az érdeklődés hatalmas volt. Annyira, hogy még a Slenderman vetítések helyett is a bejegyzésben taglalt film ment. Teljes nyugalommal, egy órával a kezdés előtt toppantunk be a mozi pénztárához. Mivel alig téblábolt egy-két ember a környéken, alig hittünk a fülünknek, amikor meghallottuk, hogy telt házas vetítés lesz, ezért az első sor egy két székén túl nincs is foglalható hely. Szerencsénk annyi volt, hogy barátnőm a moziban dolgozik, így a pótszékek lettek ülőhelyeink az első sorért cserében. Legalábbis addig, amíg ki nem derült, egy egész sor lemondta a foglalását. Ezért előre mentünk oda. De azért ez minden esetre intő jelnek tűnt. Azután kiderült, miért. És ekkor csattant a fekete leves az arcunkba.
A démonok köztünk vannak – van, akinek egy életen át sikerül elkerülnie őket, és van, akinek az a foglalkozása, hogy szembenézzen velük. 1952-ben a napfényes Rómából kis küldöttség érkezik egy isten háta mögötti fogarasföldi kolostorba.
Borzasztó dolgok történtek a szomorú falak között, a klastrom mindig félhomályos, mindig hideg és barátságtalan folyosóin, és a jövevények (egy apáca, egy szerzetes és egy novícius) bízik benne, hogy hamar kiderítik, ki állhat a háttérben, és hazatérhetnek biztonságos, napfényes világukba.
Valami rosszra készültek, de nem ennyire rosszra. Amivel itt találkoznak, az olyan ősi és olyan gonosz, hogy talán még a hit ereje sem elég rá, hogy megóvja őket.
Rendező: Corin Hardy
Forgatókönyvíró: Gary Dauberman
Gyártó: Atomic Monster, New Line Cinema, The Safran Company
Megjelenés: 2018. szeptember 6.
Az utóbbi pár hónap egyik legviccesebb filmélményét tisztelhettük meg Az apáca személyében. Talán tíz percig tudtam komolyan venni, mielőtt beindult volna a valódi cselekmény. Utána olyan jelenetsorok összessége következett, amelyre inkább mondanám azt, hogy egy kicsit ijesztőbb hangulatú akció-kaland-vígjáték, mint horrorfilm.
A karakterek hatalmas nullák voltak. Egytől egyik egysíkúak. Az akcióhajhász kiégett pap, a döntésképtelen novícia és a Tesco-s Rambó. Ez utóbbi két főszereplő miatt azt hittem, hogy a rom-comok világába is elkalauzol minket a mű, de végül sajnos csak egy-két jelenet erejéig ütötte fel a fejét a rózsaszín köd. Egyébként senkiről semmit nem tudunk meg. Csak zajlanak a dolgok és mintha a készítők úgy lettek volna vele: "Ugyan fiúk, jó lesz ez így, úgyse kíváncsi erre a kutya se". Mellékszereplőkként mondanám a többi apácát, de ugye bizonyos dolgok miatt mégsem (NO SPOILER!!!). Azután ott kellene, hogy legyen a palettán a címszereplő, akiről szólnia kellett volna a filmnek, és rettegnünk kellene tőle. Azonban, mint sejthetitek, a Démonok között második részében felbukkanó Apáca ijesztő jelenlétét olyan szinten rombolták le, hogy azt nézni is fájt. Főleg ahogyan elintézték (nem árulok el ezzel nagy spoilert, hiszen ez a film jóval az első Démonok között előtt játszódik) ideiglenesen. Az a képsor egy életre megmarad bennem, az biztos. Egyszerűen fergeteges volt (lásd nagyon vicces).
Képi világát illetően vannak olyan jelenetek, amelyek tényleg ijesztőre sikerültek (az elején, a közepén és a végén), viszont egészében nézve túl sötét a teljes film. A hangeffektek a kötelező "jump-scarenél felhangosítjuk és adunk hozzá egy kis rémisztő színezetet" elgondolásúak. Mondanivaló nem nagyon szorult bele, és inkább volt zavaros az egész történet, mint érdekes. Rengeteg értelmetlen hülyeség volt benne, aminél csak nevetni tudtam. A szereplők pedig átgondolatlanok voltak. Érthető, hogy a színészek miért nem tették jobban oda magukat. Tehát tipikusan olyan film, aminek nagyobb a füstje, mint a lángja. Még hogy a legsötétebb fejezet...
De ha ennyire nem tetszett, akkor miért kapott 4 csillagot a 10-ből? Mert annyira pocsék volt, hogy az már szórakoztató. Minden esetre, hogy jobban szórakoztam, mint a Fekete Párducon, az biztos (ez volt a másik nagy csalódás az idén, ahol a harci jeleneteknél már szunyókáltam) És még egy pontja miatt, ami a végéhez köthető. Ha valóban erre húzták volna fel az egész filmet, akkor talán "horrorosabb" is lehetett volna. Egyébként meglepő módon kapcsolódott ahhoz a Conjuring-univerumhoz, amelybe véleményem szerint, csak az első két film tartozik bele.
Szóval ajánlani tudom azoknak, akik egy kellemes, késő esti nevetésbe oltott borzongásra vágyik. Vagy az Ördögűző paródiáját szeretné megnézni. Kifejezetten barátokkal nézős kategória és ajánlom a mozit is. Komolyan, ilyen jó légkört utoljára a Deadpool 2 csinált a moziteremben.
Utóirat: Ezek a címek jobban illettek volna a filmhez: A zombi apácák támadása vagy esetleg Az utolsó köpet.
4/10
Hali!
VálaszTörlésMi onnantól kezdve, hogy Burk atya helyett először bőrgatyát értettünk, már egy cseppet se tudtuk komolyan venni a filmet. A többi csak hab a tortán volt :D
Szia! :)
TörlésMegnyugtat a tudat, hogy nem csak mi értettük úgy. :D Az utolsó szög a koporsón a Franciska fiú felbukkanása volt. ;) xD