Nagyon régóta nem volt már szó koreai drámákról az oldalamon. Igazából ezen év eddigi termései közül alig volt olyan, amit említeni tudtam volna, mint különlegességet. Talán majd RoboShin3 kalandjai lesznek ilyenek, de a lezárásig még egy hét hátra van. Addig is kénytelen voltam visszanyúlni egy kicsit a régebbi választékhoz. Így találtam rá a Bad Guys című remekre.
Be kell valljam, nagyon nem akaródzott számomra megnézni eddig, pedig nem először jön szembe velem a cím, és hát Park Hae Jin, de valahogy az előzetesek elriasztottak tőle. Most viszont hangulatomnál talált ez a sötét, erőszakban és vérben egyaránt bővelkedő 11 részes szösszenet, amit továbbra is rettentően rövidnek tartok. Főleg ahhoz képest, hogy egyes kevésbé színvonalasabb drámákat képesek a végtelenségig húzni. Szóval nézzük miből élünk!
Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉
A történet egy megoldhatatlannak tűnő sorozatgyilkossággal veszi kezdetét, amelynek legújabb áldozata a rendőrség berkein belül nagy népszerűségnek örvendő egyik rendőr kolléga és egyben a főkapitány fia volt. A jard tehetetlenül áll az események előtt, így a szöuli főkapitány, Nam Goo-Hyun elhatározza, hogy segítségül hívja jó barátját, az egykor dicső hírnévnek örvendő Oh Goo-Tak nyomozót, akit felfüggesztettek pozíciójából. A némi nemű legalizálás érdekében pedig az alapötlet másik kifundálója, a feltörekvő Yoo Mi-Young nyomozónő is csatlakozik, mint a projekt felügyelője. A terv pedig nem más, mint egészen extrém módon fellépni a legkeményebb bűnözők ellen. Ehhez elengedhetetlen egy jó csapat, ugyebár.
A gépezet beindításához szükséges csapattagok nem máshonnan kerülnek kiválasztásra, mint a börtönökből. Goo-Tak onnan is az ország legdurvább arcai közül válogatja be a három szerencsést, akik minden megoldott ügyért cserében lefaraghatnak adott egységnyi időt büntetésükből. Persze annak függvényében, ki oldotta meg előbb a rejtélyt. A három kiválasztott pedig nem más, mint egy közismert maffiózó, egy széplelkű bérgyilkos, és egy elmebeteg sorozatgyilkos. A csapat lassacskán összeszokik, de a háttérben olyan dolgok húzódnak meg, amelyekre senki sem számított. Valaki vadászik az egyik tagra, a sorozatgyilkos Lee Jung-Moon-ra. És annak érdekében, hogy a fiút holtan láthassa bárkit és bármit felhasznál.
A sorozat főszereplői a mi cseppet sem makulátlan "fiú" kvartettünk, akik a történet végéig nem hazudtolják meg magukat. (A felügyelőnőt nem számítanám ide jelenléte és annak minősége miatt.) Ha kell, használják öklüket, ha kell, akkor az eszüket, illetve alvilági kapcsolataikat. De egy valami közös bennük: Goo-Tak ex-nyomozó. A csapatdinamika nagyon jó, a karakterek kiválóak, és a bromance faktor is jelen van főleg a gyilkos trió között.
 |
| Ma se lesz szép napunk |
Oh Goo-Tak, becenevén a Veszett Kutya, nem egy tipikus rendőr figura, akiről azt hinnénk, azért függesztették fel, mert valaki lefizette (bár nem mondanám, hogy nem volt pénz is az ügyben). Nem, itt valami egészen másra és aljasabb dologra kell gondolni vele kapcsolatban. Ebből adódóan a múltban elkövetett hibái a jelenre is kihatással vannak a mai napig. Az egykor annyira vehemensen (lásd: akár erőszakkal) a tisztességért küzdő családapa, aki végtelenül imádta lányát, és bármire képes volt érte, mára már csak árnyéka önmagának. Kiégett, depresszív, az eddiginél is erőszakosabb, dühös antihős, akit mindeközben gyötör a kétség, hogy valóban a megfelelő gyilkost kapta-e el, vagy saját büszkeségének csapdájába esett. Pontosan ezért viszont kialakult nála az előre gondolkodás képessége. Próbál a saját maga által kreált szituációhoz képest a legelfogulatlanabbul viselkedni. Azt nem mondom, hogy a végén kedvesen viszonyul a "fiaihoz" majd, de az előzményekhez képest előre halad karaktere. Egyre inkább belejön egykoron szeretett munkájába, az előítéletei lassacskán elpárolognak, a csapata tagjaihoz is elkezd kötődni. Már-már valamiféle apa-fiú viszony is felüti a fejét az egyik elítélttel kapcsolatban, akit pedig szívből kellene gyűlölnie (és régen valóban így volt). Szinte szurkol, hogy ártatlan legyen az illető, ez pedig nagyon meglepő a részéről. Ha nem is lett kedvenc szereplőm, de fájdalmát, kétségeit, dühét és egykori elvakultságát teljesen meg lehet érteni. Egy gyarló figura, aki próbálja menteni, ami még menthető belőle, viszont vezetőként piszok jó. A színészi játék pedig csak még többet hozzátesz a figurához. Köszönjük Kim Sang-Joong.
 |
| Hogyan kell színészkedni? |
(Dr.) Lee Jung-Moon, vagy ahogyan a többiek becézik Pszicho, ugyancsak érdekes karakter, ha nem érdekesebb, mint Goo-Tak. Az egykor nagyon fiatalon (legfiatalabb) matematikából és filozófiából doktorált srác a Mensa (legfiatalabb) tagsága helyett manapság leginkább rémtettei miatt ismert. Valamint arról, hogy ő a legfiatalabb regisztrált sorozatgyilkos. Ugyan PCL-R tesztje majdnem 100%-os lett, tettei viszont ennek eredményével szöges ellentétben állnak. A pszichopatákkal ellentétben nála, ha nem is sűrűn, de láthatunk érzelmeket meglepően széles skálán, valamint másokkal is törődik, szinte mindegyik csapattagján segített valamilyen módon, és még csak a kiszabott büntetésének éveiből sem kérte a lefaragását ezért cserében, ami ténylegesen letöltendő életfogytiglan. Leszúrják, lelövik, egyik áldozatának hozzátartozója pedig elrendeli a meggyilkoltatását. Mégis kitart a csapat mellett miközben keresi a választ kérdéseire. Még Goo-Tak-kel is együttműködik, hogy kideríthesse az igazságot az ügyében.
Ugyanis drága sorozatgyilkosunk nem emlékszik egy áldozatának megölésére sem. Viszont felmerül a kérdés, hogy nem csak eljátssza-e ezt a jó útra tért bűnözőt, hogy ezzel elterelhesse magáról a gyanút? Vagy esetleg tényleg ártatlan? Illetve a pszichológiai kiértékelése is kétessé válik a felvázolt dolgok alapján, ezért pedig jön a kérdés, hogy nem-e csak úgy alakította a teszt kérdéseire a válaszát, hogy egyértelműen pszichopatának bélyegezzék és ezzel elkerülje az első két gyilkossága miatti büntetést, amit leredukáltak jogos önvédelemre? Erre bizonyos szinten választ ad az ügyésszel folytatott rövid diskurzusa, de azt nem árulom el, mit vázolt fel. 😉😁 Nem rontom el a meglepetést vele kapcsolatba. Rideg, magába forduló, kimért, ész érvekre alapozó zseni, aki ezek mellett azért képes az együttérzésre, a bajtársai és az igazság mellett pedig kiáll bármi áron. Vagy nem...? Minden esetre nekem a Jung-Moon karaktere tetszett a legjobban. Megfelelően összetett és részletesen ábrázolt volt, hogy ő legyen a központi szerepben. Park Hae Jin pedig örök kedvenc. Legalább valamilyen elismerést kaphatott volna ezért a szerepéért, mert ázsiai doramák világából nagyon kitűnt. Hibátlan alakítás egy zseniális színésztől.
 |
| Csak utánad, Főnök! |
Jung Tae-Soo a banda legérzelmesebb tagja. Annak ellenére, hogy bérgyilkos, méghozzá "szakmája" egyik legjobbja. Ezért állt mindenki értetlenül az előtt, amikor úgy döntött az utolsó gyilkossága után, hogy feladja magát. Ugyanis szerződéses gyilkológépünk nem volt rest kiiktatni a szerelmi életében felmerülő problémát (lásd: végzett a "konkurencia"). Az e felett érzett bűntudata miatt pedig elhatározta, hogy bűnhődni fog. Wong-Cheol-hoz hasonlóan ő is először a 22 évének csökkentése okán fogadta el a felkérést a különleges alakulathoz, de cimborájához hasonlóan ugyancsak lelkiismereti kérdésről beszélhetünk végül. Azt is érdemes megemlíteni, hogy ő az a karakter, aki az egyedüli romantikus szálat szolgáltatja egy hölgyeménnyel, akit megmentett egy sorozatgyilkostól. Nem kell semmi túl nyálas dologra gondolni, még csak egy nyílt vallomás sincs. Viszont így is fájt értük a szívem az utolsó rész nézése közben. Tae-Soo okos, erős, talpraesett és érzelmes pasas, akit ugyancsak könnyű szívünkbe zárni a múltja ellenére. Nem mellesleg úgy verekedik és olyan izmos... Ugyan azt mondja magáról, hogy nem csapatjátékos, mégis nagyon jól kijön velük és segíti a többieket.
 |
| Vajon kit látogat meg a nyomozónő? |
A mellékszereplők is javarészt remekek lettek. Oh Jae-Won ügyész például már legelső megjelenésével eléri, hogy legszívesebben arcba köpnénk, annyira visszataszító a modora. És akkor még ezen a ponton nem tudunk róla semmit. Szegény Pszicho-t folyamatosan froclizza, pedig ha van egy pszichopata a sorozatban, akkor az biztosan nem ő. Nam főfelügyelő alapvetően elítéli saját tervét, mégis, számára megéri, ha egy jobb ügy érdekében ilyen módszerekhez kell nyúlnia. Mindenki tiszteli, megbecsüli, fellépésével még a bűnözők is abbahagyják aktuális tevékenységüket. Egyes megnyilvánulásaiból és elejtett félmondataiból ítélve annak idején nagy zsivány lehetett az öreg. Van tartása, de tudja, hogy nem minden fekete-fehér. Az ő szöges ellentéte Yoo Mi-Young nyomozónő. A törtető hölgyemény nem fukarkodik az öntömjénezéssel, magát sokkal jobbnak tartja a csapatánál. Ez a sorozat vége felé ugyan változik, hiszen első sorból megtapasztalhatja a másik oldal minden problémáját. De megszerettetni nem sikerült az alkotóknak. Mind karakterében, mind színészi játékot tekintetve itt található a sorozat egyik Achilles-sarka. Viszont a többi mellékszereplő bőven kárpótol érte. Az aktuális ügyeknél találhatunk bosszúszomjas mesterlövészt, megsértett lelkű bérgyilkost, lázadó maffiózókat, sorozatgyilkos kulcsmásoló papát, szervkereskedő henteseket, és egy kivénhedt emberkereskedő öregasszony. Ez utóbbi volt a kedvencem, már ha lehet ezt mondani. Annyira undorító, ijesztő és egyszerre szórakoztató volt a képernyőn, hogy azt nem lehet elmondani.
A sorozat hangulata meglehetősen sötét, ahogyan az a témától elvárható. Ugyan a sorozat első felében vannak enyhítő jelenetek (egyik kedvencem Tae-Soo és Woong-Cheol nevéhez fűvődik), de ez a következőekben egészen a végéig már nem mérséklődik. A főszereplők kiválóak, feladják a leckét az emberek számára és egy kis bepillantást nyújtanak a másik oldal életébe. Mondani való és tanulság is akad jócskán a sorozatban, amik közül vannak olyanok, amihez nyitottabbnak kell lenni, különben üres frázisnak fog tűnni. Az aktuális ügyek érdekesre és a maguk sötét módján szórakoztatókra sikeredtek. Ha valamihez kellene hasonlítanom ezt a részét, akkor a Gyilkos elmék lenne az (amitől a az utolsó 6 rész elüt). Szerencsére a fő szálat sem hanyagolták el mindeközben, ami az egész szérián végig ível hol látványos, hol elrejtett módon. A rendezés, a látványvilág (ami jócskán hozzátesz a baljós légkörhöz), a zene, és a szövegek nagyszerűek a színészi játékok mellett.
 |
| Egy erősen megkérdőjelezhető dolog |
Viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden éremnek két oldala van. Így a fent említett nagyszerűségek mellett megtalálhatóak a kevésbé fényes pontok is. Ilyen például a forgatókönyv egyes részein fellelhető tárgyi tévedések, a néhol megjelenő érthetetlen ok-okozati összefüggések. De említhetném a következetlenséget ugyancsak. Ez kifejezetten Tae-Soo történetének sajátossága volt. Az egyes életképtelen helyzetek sem kifejezetten tettek jót. Azonban a legnagyobb probléma ugyan az volt, mint annak idején a Missing You esetében: az írók ismét nem olvasták vissza mit írtak először le. Emiatt egészen kacifántos dolgok kerültek a végső produktumba. Szerencsére nem olyan zavaró módon voltak ezek jelen, mint az említett sorozatban, de a szemfülesek gyorsan ki fogják szúrni (Pszicho szökése rögtön az első részben). Valamint a lezárás nagyszerű, ez kétségtelen, az viszont nem, hogy nem tudjuk meg, mi lett a kis csapat sorsa, és nem velük folytatták a sorozatot. Bár ez szerintem csak nekem probléma, hiszen nagyon a szívemhez nőttek a szereplők. És ha van még valami, amit hiányoltam, az Park Hae-Jin pucér felsőteste. Jo Dong-Hyuk-ét szinte az összes részben megcsodálhattuk, de kedvencemét egyszer sem, csak egy trikóig vetkőzött. Értem, hogy törékeny karaktert kellett formálnia és a minimális kigyúrtság is rombolt volna ebből, azonban ha jobban belegondolunk, csinált a karaktere sok olyan dolgot az első részek során, amihez pedig kell izom. Szóval van egy kis logikai összeférhetetlenség ebben.
Mindent összevetve, a hibák ellenére ez egy nagyon jó sorozat, amit legalább egyszer erősen ajánlott megnézni. Érdekes, a maga sötét módján szórakoztató, akcióból sincs hiány, a főszereplők kiválóak, a mellékszereplők nagyon jók, a hangulat egyedi, a végkifejlet pedig igényelné azt, hogy egy valódi folytatás is szülessen hozzá. Hátha a film választ ad bizonyos kérdésekre, ami 2019-ben jön. Én minden nagyon várom mi lesz. Ha nem zavar az alapfelállás, a jó nagy mennyiségű erőszak és a nem kevesebb vér, akkor ez a te sorozatod. Viszont figyelmeztetnék mindenkit, hogy nem véletlenül 18+ a sorozat, és ezt érdemes betartani a tartalom miatt.
A szériát Woong-Cheol 10-ből 7-esre like-olta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése