Moziban jártam 5. Valentine special - A sötét ötven árnyalata
Sziasztok!
Mostanra egyik barátnőmmel már szokássá vált, hogy ha Valentin-nap, akkor mozi. Két éve kezdődött ez a kis hagyomány, amikor először vetíteni kezdték a "vidéki ájmekszben" a Szürke ötven árnyalatát. Emlékszem, teljesen teli volt premierhéten az egész terem. A film borzalmas volt, viszont a mozis hangulat fenomenális és emlékezetes. Nem is volt kérdés, mit nézzünk ebben az évben. A jó szórakozás reményében (és annak hitében, hogy valamit fejlődött a film elődjéhez képest) ültünk be ismét a moziba.
Valóban fergetegeset mulattunk ismét. Csak sajnos továbbra sem a filmen. A férfiak és a szexjelenetek, illetve az ominózus gésa-golyós jelenet együtt még viccesebb volt, mintha egyedül, mi lányok láttuk volna. Olyan kurjongatások voltak a pasik részéről, hogy egyszerűen nem tudtunk koncentrálni erre a kínos pontra. De a mellettünk ülő hölgykülönítmény is megérdemelne egy misét, főleg a megjegyzéseikkel. Szóval moziélménynek változatlanul jó, de filmnek még mindig csapnivaló. (Érzem zsigereimben, hogy nem fogok nagy népszerűségnek örvendeni 😆)
A sztori ott folytatódik, ahol az előző rész befejeződött. Vagyis Ana még mindig sebeit nyalogatja, amit saját magának köszönhet, miközben végre elér Christian tudatáig, hogy nem volt éppen tapintatos akkor élvezkedni, amikor a kiszemeltjét keményen elfenekeli. Hibáinak orvoslásaként el megy Ana barátjának kiállításra, ahol kinek másnak állították volna ki fotóit, mint szíve szottyának (meg is vásárolja a képeket magának, nehogy más nézegethesse az ő drágaságát). Nem is kell sokat várni arra, hogy "véletlenül" ismét egymásba botoljanak. Természetesen jön a bocsánatkérés és a megbocsátás. Mindeközben Ana-t figyeli Christian egyik roggyant elméjű alávetette és persze ott van a lány főnöke, aki aktívan csapja neki a szelet. Röviden megfogalmazva, Christiant kísérti múltja, ami Ana életére is kihatással lesz. Főleg, miután felbukkan Elena, a férfi egykori szeretője, a felavatója, aki továbbra is magának akarja.
A 3 arckifejezés egyike
Ana, hogy is mondjam, még mindig Ana. Bort iszik miközben vizet prédikál. Játssza a nagylányt, akit nem lehet befolyásolni és azt tesz, amit csak akar. Mindaddig, amíg nem kap néhány kedves szót és egy kocsit a feneke alá, a sok-sok luxusholmit nem említve. A film legelején, amikor látszik, hogy éppen a kuka felé viszi a rózsákat, amit Gray-től kap, akkor még bennem volt a remény, annak ellenére, hogy olvastam a könyvet és tudtam, bizony szent lesz a béke. Természetesen a remény gyorsan kimúlt. Nem tudom eldönteni az se, mazochista vagy inkább csak ostoba. Adott egy férfi, aki folyamatosan, egészen nyíltan próbálja manipulálni (sok sikerrel), bevallja, hogy mentálhigiénés problémái vannak, ezért bántania kell a nőket, ez a csaj meg azt hiszi, hogy a szerelemmel majd megmenti és egy két becéző, kedves szó után már el is van mindez felejtve. Na persze. Felvásárolja csak azért a lány munkahelyét, hogy kontroll alatt tartja, az meg elintézi az egészet egy ejnye-bejnével. Nem említettem még az őrült exeket sem. Egy valamit magára adó nő, azért ezeket már nem nézné el, akármennyire legyen gazdag és jóképű a kiszemelt férfiú. Jajj, szegény fejem. Egyébként a színésznő, Dakota Johnson sem törte össze magát a szerepben. Ha jól számoltam, összesen három féle mimikát használt: a "nézek, mint Rozi a moziban", a "vigyorexest", meg a "próbáljunk meg szomorúak lenni" félét.
Férfi főszereplőnk, Christian, mint azt fentebb is említettem, súlyos problémákkal küzd. És ezt végre nyíltan be is vallja. Lehetett volna jó pont emiatt a szál miatt az egész történet, de persze nekünk Ana siralmát kell szenvedni. Mindenesetre a férfiről kiderül, mi indította el a lejtőn az életét. És azt is, hogy ki volt az, aki rátett egy lapáttal. Ez a könyvben egészen jól meg lett csinálva, na de a filmben.... Annyira lapos lett, mint egy defektes gumi az utolsó pár méterén. Nem mellesleg néhol még szerencsétlennek is hatott. A változás mértékét pedig továbbra sem győzöm hangsúlyozni. Ilyen nincs! Ez nem egyik napról a másikra megy, csak mert szerelmes, vagy legalábbis megpróbálja azt elhitetni a másikkal, hogy vele maradjon, mert megtalálta a nyugalmi pontját. Manipulatív fickó, jó adag irányítási kényszerrel és birtoklási vágyakkal. Nem szerelmes ő valójában, csak a tulajdonát félti. Ami Jamie Dornan-t illeti, ő is hagy kivetnivalót maga után. Látszik rajta, hogy legszívesebben menekülne a film készítése elől. Rendszeresen túljátszik, folyamatosan pózol. Teljesen meg tudom érteni, miért nem akarta vállalni a folytatást.
A mellékszereplők annyira mellékpályára lettek helyezve, hogy a három zavaró tényezőt leszámítva, nem is tudnék kit megemlítve. Ana főnöke már az első megjelenéssel meggyőzött róla, valami nem stimmel a fejében. Azok a fejek, amiket vág. Most még nem derült ki ugyan, miért utálja ennyire Chris-t, de a felhozott indok is olyan lesz. Leila sem lett jól összehozva a mozi során. Igazán még csak fenyegetésnek sem lehet venni a karakterét. Egyszerűen semmilyen lett, pedig a könyvben egy csipetnyi személyisége volt a rövid megjelenése ellenére. Valóban lehetett érezni, hogy ellenfél lehet Ana számára (aki olvasta és látta a filmet, az tudja mire gondolok), de itt egyszerűen nem működik. Elena még elviselhetetlenebb, mint valaha. Ahogyan próbálja lebeszélni Ana-t Christian-ről, az nem hogy meggyőző, de még csak figyelemfelkeltő sem volt. Az ő karakter az eredetiben viszont erre volt kihegyezve, amellett hogy féltékenykedik. A színészek játéka elképesztően semmilyen volt. Talán még Kim Basinger adott valamit, az egyébként rosszul megírt karakteréhez, de a többi csak volt és lesett ki a fejéből.
Mindjárt sírok XD
Pozitívumként a zenét tudnám felhozni. Az egyetlen fény a sötétségben. Meg azt, hogy Jamie Dornan most sokkal jobban festett, mint az előző részben. Körülbelül ennyiben ki is fulladt a dicshimnuszom, igaz, az operatőri munka sem volt vészes, de az előző részhez képest eltörpült. Fontos megemlítenem, hogy a szexjelenetek száma a játékidő arányában is túl sok volt. Viszont még nagyobb hiba a pocsék levezénylésük. Iszonyat gáz jelenetek ezek, ami betudható javarészt annak, mennyire nincs kémia a két főszereplő között. De a röhejesen eltúlzottan játszott élvezkedések és a frenetikusan vicces "kifeszítő rudas szex" a legalja az egésznek. Olyan jókat lehetett rajta nevetni, mintha egy jó minőségű vígjátékon lennénk. A szerelemről meg ne beszéljünk, mert itt nincs. Még egy hatalmas probléma, hogy kompenzálni próbáltak az alkotók azzal, hogy folyamatosan tolták az arcunkba a félmeztelen Christian-t. Ezzel nem is lett volna gond, ha nem ilyen nyilvánvalóan csinálják.
Szóval a film nem vehető komolyan, és nem is szabad annak venni. Az egész kínos és önkéntelenül vicces jelenetek sorából áll, amit megfűszerez rengeteg rossz karakter, pocsék játékok, egy nem rossz látványvilág és jó zenékkel. Ez a mozicsoda nem romantikus és még csak nem is erotikus, nem tudnám megmondani, mi a műfaji besorolása. Én inkább a könyvet javaslom elolvasni, mint ezt a filmet megnézni, de ha már minden áron Sötét ötven árnyalatának mozgóképes változata, akkor moziban nézzétek meg. Komolyan! Van neki egy feelingje, amiért érdemes kidobni rá a pénzt. Na nem a filmnek, hanem a teremnek. Az biztos, hogy az utolsó részt is megnézzük a "vidéki ájmekszben". Ez a moziban üt igazán. Alig várom a jövő februárt, hiszen jön a Szabadság ötven árnyalata.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése