2016. október 14., péntek

Moziban jártam 2. Retro Edition - Star Wars 7: Az ébredő erő

Sziasztok!


Ugyan már írtam hosszabban erről a filmről a snitten, de szeretném itt is megosztani veletek néhány észrevétellel kiegészítve, ami azóta a sokadik ismétlésre már nekem is feltűnt, valamint hallottam róla. Azért is gondoltam elővenni a teljes szériát, mert nem is olyan soká moziba kerül a vadonat új rész is, a Rouge One vagyis a Zsivány Egyes. Érdekes, hogy most nem igazán látni a Star Wars filmeket a tv-ben, holott egy éve ilyenkor már a csapból is az folyt, egész hétvégén adta az AXN és a Viasat3 is. Most viszont semmi. Ez nem éppen a legjobb stratégia a mozijegyek eladását tekintve, de nem is mennék bele részletesebben. Az internetes berkeken belül valamicskét jobb a helyzet, de így is inkább a 8-dik rész forgatására fókuszálnak és az onnan kiszivárgott képekre. Pedig egyáltalán nem néznek ki rosszul az eddig kijött előzetesek. Csupán a folytatás már mindenkit jobban érdekelne, mint egy spin-off epizód. Pedig ha fele annyira lesz komor, mint aminek kinéz, akkor talán még jelentheti azt is, hogy egy igazán jó kis történetet kapunk. Vagy úgy járunk, mint a Vasember 3-nál. A mai napig a kedvenc részem. Mindenesetre, azért "Kylo-nak" vannak jó meglátásai. Bárcsak korábban rábukkantam volna erre a gyöngyszemre XD UPDATE: És megérkezett a következő trailer kritikája is ;)



***

A mozizás élménye... mert ez az volt. Pár 20-as évei közepén járó lány beült leghátra a vetítőterembe, ami már szinte teljesen tele volt és teljes erőből sikongattak. Igen, azok a barátnőim és én voltam. Egy kicsit rajongunk a Star Wars univerzumért, van aki mérsékelten, van aki jobban. Minden esetre már a film kezdésénél előadtuk magunkat, azután jöttek a rohamosztagosak, egy kicsit modernebb TIE-vadászok, az "új" R2D2, Kylo első kiborulása, Millenium Falcon, HAN SOLO (ez volt fangirl kirohanásunk csúcspontja), Chewi, Leia és Han, Kylo második kiborulása, az X-szárnyúak, majd jött a NEEEE!!!, végül Luke. Szóval hangulatos két óra volt és a végére be is rekedtünk.  Azt, hogy a többiek mennyire élvezték a jeleneteinket, mutatja a vetítés utáni ránk irányuló mosolyok és az "ez nagyon jó volt"-"vállveregetések". Halkan megjegyezném, hogy nem csak mi voltunk ilyen elvetemültek ;) Ehhez fogható hangulat utoljára a Szürke ötven árnyalatánál volt, ahol mi nevettünk azon, ahogyan a kislányok hátul rikoltoztak a szexjeleneteknél. Hogy a székből kieső hölgyeményt ne is említsem, aki valószínűleg nagyon élvezhette a filmet, mivel csukott szemmel látványosabb. És még sok minden más. A lényeg, hogy az ennyire hypolt filmeknél már az alaphangulat előre meg van teremtve, biztosított a néhány fős "álló" ováció.
Annyi biztos, hogy élvezetesebbre sikeredett, mint az előzmény trilógia, de sajnos az eredetinél nem lett jobb, bár ez az én részemről nem is volt elvárás. Viszont amit akartam, azt hozta is. Felbukkantak az eredeti szereplők és végre valahára újra varázslatos lett a világ is. Nem volt az a kőkemény CGI orgia, csak annyi volt, amennyit a történések megköveteltek. Végre újra felépített díszletek és járművek voltak. Nekem ezek hatalmas előnnyel indították a filmet, ami egyébként az Új remény kvázi remake-je lett. De szigorúan az újító szellemű, -kategóriás részlegről.

Az alapsztorit már ismerjük (lehet az egyik oka ez is volt, hogy nem árulták el, mi is lesz az): van egy térkép (jó, most nem űrbázistervrajz, mert azt már alapjaiban megszerzik az Ellenállók), amit egy droidnak el kell juttatni a Láza...akarom mondani, az Ellenállásnak. A Birodalmi...a REND minden áron meg akarják szerezni az információk miatt a droidot. Természetesen a gonosz oldalon most se csak a katonai erők vesznek részt és újfent láthatjuk az erő jó oldalán harcoló fiatalokat, akik alapjaiba véve nem akartak ebbe a hosszú kalandba belekeveredni, de a sors úgy hozta, hogy kénytelenek megküzdeni önmagukért és egymásért. Ezt már az eredeti trilógia első részében láthattuk, viszont vannak itt újítások is.

Kezdjük a főhőssel, aki jelen esetben nőnemű lett és sokkal tökösebb, mint anno Luke. Legalábbis szerintem. Egyedül tengeti roncsvadász mindennapjait, amikor rátalál a magányosan ténfergő, veszélyben levő BB8-re. A lány egyébként Star Wars relikviákat gyűjt és mindent tud a szereplőkről. Hát nem csodálatos, hogy egy valódi Star Wars-fan karaktert szerepeltetnek egy Star Wars filmben? Szerintem ez remek ötlet volt J. J. Abrams-től, aki egyébként maga is rajongó és nagy álma volt, hogy elkészítse ezt a filmet (előtte még bebiztosította azért magát a remek Star Trek filmekkel, ami azért ha belegondolunk elég nagy váltás). De ezen túllépve is érdekes az ereje a lánynak (ami végre nincs agyonmagyarázva a Midi-Chlorianok nagy mennyiségű jelenlétével a vérében). Mind lelki ereje, mind szellemi ereje kimagasló. Vele van az erő. Bár egy kicsit furcsa, hogy ennyi mindenre képes, csak úgy, magától értetődően a végére és a legszembetűnőbb, milyen rövid idő alatt. Az ilyen gyos előreugrások az erő használatában nem éppen a fény oldalához köthető. Luke-nak ez egy filmbe került, nem pedig 45 percbe. Na de mindegy. Ott tartottam, hogy a hölgyemény bátor, vakmerő, ám egy kissé idealista. Hisz abban, még annyi év után is, hogy a szülei visszatérnek érte, holott már mindenki megmondja a szemébe, hogy ez sosem fog bekövetkezni. Okkal hagyhatták magára, ami nem derült ki. Viszont a Halálcsill...a Csillagpusztítón tett végzetes látogatás után újra értékel mindent. Tudja, hogy ideje kilépnie a rózsaszín álomvilágból és felkészülnie arra, ami még rá vár. A képességeit továbbra sem tudom hova tenni. Eddig nem úgy volt, hogy hosszas tanulás után tudja csak őket használni? Ez a rész egy kissé logikátlan, de mintha már említettem volna :D Vagy ez direkt így lett megírva? Ebben az esetben nem véletlenül keringhetnek a pletykák a származásáról és jobban belegondolva, ezzel még inkább érdekessé tennék a karaktert. Hiszen jellemvonásain túl szinte semmit nem tudtunk meg róla és ő is legalább ennyit tud magáról.

Reinek akad egy segítője is, a Rendből kiugrott Finn, aki a többi katonával ellentétben öntudatra ébredt, ugyanis első bevetésén megszólalt benne a lelkiismeret, amikor abba a helyzetbe kerül, hogy meg kellene ölnie a helyi telepeseket. Nagyon szerethető karakter, aki egy kissé beleesik főhősnőnkbe. Talán esetlen és nem tud sok mindent a Renden kívüli világról, viszont rettenetes dolgokat látott, amik elősegíthették azt, hogy rajta nem fogott úgy az agymosás, ahogy a többieken. Vezekel azért, mert a Rend soraiba tartozott és amiket ők elkövettek. Először elrabolják a "barátját" (az, hogy nagyon erős érzelmek kötik Rey-hez, már most látszik), majd a mentőakció során majdnem elveszíti az életét is. Nem tudom, milyen érzések kerítik majd hatalmukba, amikor megtudja majd, mennyien haltak meg a kis akciója során, de kár lenne, ha ezt kihagynák a következő részből. Elvégre ő csak egy nyugodt életet akart, mégis egy ilyen sztoriba csöppent. Minden ellenére viccesen jópofa és emberközeli karakter, aki ölre megy a szeretteiért. Kis kikacsintás: van egy olyan teória, mely szerint Finn valójában Lando Carlissian fia. Nem látom be, miért is lenne így vagy mi értelem volna ennek. Jó, a srác valóban nem tudja, kik a szülei, hiszen elrabolták azoktól, hogy erőszakkal katonává képezzék ki, de ez nem áll így össze. Van egy másik dolog, aminek nagyon nem örülnék, ha bekövetkezne, az pedig a Finn-Rey kapcsolat. Igaz, hogy nagyon jó közöttük a kémia, de ez inkább a féltő és óvó baráti szeretet, mintsem rá kellene erőltetni a szerelmi szálat.

Az újak közül kiemelném még Kylo Rent. Nem az új Darth Vader, bár nem állítom, hogy nincs hozzá köze, amellett, hogy a példaképe is. Csak arról feledkezett meg, hogy a hőn szeretett nagypapi a harmadik rész végén ledobta a főgonoszt a szellőzőbe. Remélem itt nem így lesz majd, hanem valami újat találnak ki. Érezhető, hogy az erő mindkét formája munkál benne, ezért enyhén skizofrénnek tűnik, amikor arról panaszkodik nagyapja mállófélben levő sisakjának, hogy már megint megkísértette a jó oldal. Egyrészről a sötét oldal vezéreli jelenlegi életét emellett a Snoke nevezetű egyén mellett, aki még csak háttérszereplő maradt. Mondjuk úgy, hogy ilyen téren valóban hasonlít Vader-re. Viszont ott van a másik része, ami tele van kétségekkel, bűntudattal. Csak ámítja önmagát, hogy egyszer majd ő lesz a legnagyobb, ám amikor Rey feltűnik a színen, még inkább szétcsúszik, ami a Han Solo-val történő párbeszéd során csúcsosodik ki. Egy pillanatra teljesen összeomlik és újra az a fiatal fiú lesz, akinek ott a kezében a döntés, és aki érezhetően inkább elment volna a saját világában, mintsem tovább éljen így. De minden megváltozik, amikor meglépi azt a bizonyos lépést. Nem tudni igazán, hogyan hatott rá a tette, majd remélhetőleg a következő részben kiderül. Szóval az ő karaktere volt Rey-é mellett, aki a legtöbbet fejlődik...vagy inkább, aki a legtöbbet torzult. Kíváncsi vagyok, mi vonzhatta valójában a sötét oldalhoz. Talán még jobb kérdés lenne, hogy ki? Mert nem Snoke egyedül, az biztos. Vagy csak a vér szava? Sajnos nem tudtunk meg sok mindent a múltjáról, leszámítva a gyökereit, a tényt, hogy Luke képezte ki és valami történt, ami miatt teljesen kikelt önmagából. Egyébként közte és Rey között is egészen érdekesen működik a kémia.

Szeretnék kitérni kedvenc párosomra. Han Solo és Chewie újfent eredeti "szakmájukat" űzik. Hogy mi vezethetett idáig az egyértelmű tényen túl, nem derült ki (mily meglepő). Han olyan, mint az első részben volt... vagy mégsem. Ismét egy függetlenségre vágyó nagymenő, aki egy kissé már rozoga. Sok idő eltelt, így ezt nem is lehet csodálni. Chewie felett is eltelt az a harminc év. Régen sosem sérült meg, bezzeg most. És még meg se engedi magát gyógyítani, csak a kedves dokinéninek. Hmmm...erre már inkább nem mondok semmit. Minden esetre Hant a lelkiismeret furdalása vezethette odáig, hogy visszatérjen a csempészethez. Talán ez az, ami segíti feledtetni a problémáit és ahogyan Maz is utalt rá, elmenekülni a háború sújtotta otthontól. De végül ő sem menekülhet örökké. Először Leia bukkan fel, akivel most elég furcsa viszonya van. Az öreg házasok, akik sokáig nem látták már egymást és valamiféle konfliktus szétválasztotta őket, ami Kylo megborulásához vezethetett. Érezhetően feszült közöttük a légkör, de ennek ellenére még mindig szeretik egymáson köszörülni a nyelvüket. Pont, mint az első részben. Első körben le is öregezik egymást, ami igaz. Mindketten belefáradtak már a sok izgalomba, annyira, hogy a végzetes pillanatban Leia egy szomorú pillantáson túl, nem is tudott még csak sírni sem. De mi a csajokkal annál jobban hisztériáztunk. Elvégre Solo kapitány volt a mi nagy kedvencünk. Természetesen tudtuk, hogy mi lesz a sorsa, mert azért hallottuk, de a mikor és miként nem volt terítéken. Mondjuk úgy, hogy hasonló volt, mint egy nagy elődnél. Minden esetre ez a film érzelmi csúcspontja, amit csak a legvége tud megközelíteni. Ekkor már nem a laza sármőr beszél, hanem a komoly apa, aki vissza akarja szerezni a családját, amit elveszített. Sajnáltam, hogy ilyen csúfos véget ért, de ez segített abban, hogy Rey kilábaljon a tündérmeséjéből, amiben élt. Szóval Han még mindig laza, még mindig sármos és még mindig jók a beszólásai, de már látható, hogy miért is történtek úgy a dolgok, ahogyan; már nem mai darab. De ettől függetlenül örök kedvenc, akárcsak állandó társa, aki úgy tűnik új munkaadóra lelt.

C-3PO és R2D2 is tiszteletüket teszik, de már csak röpke kameók erejéig. Ugyanis átvette a szerepüket az imádni való BB8. Nagyon eltalálták. R2-ben az volt a kifogásom mindig is, hogy olyan a külseje, mint egy guruló szemetes, de szerencsére vittek bele egy kis ötletet és máris itt van a kicsiny BB. Nagyjából ugyan azt a funkciót látja el, mint annak idején R2 és van mellé két fiatal is, akik néha még C-3PO pótlékoknak is betudható, főleg Finn, akinek segít csajozni is (a történet elején szerintem Finn szerelmes Reibe, még ha ez nem is kölcsönös). Milyen egy igazán jó fej barát, ha nem ilyen. Vicces és ő lett az arca az új sorozatnak. Valamint az apró mozdulatai. Amikor szomorú és "legurul" a feje a tömzsi, labda formájú kis vázán az önmagában elszomorítja az ember. Lásd: amikor megtudja, hogy Po elméletileg meghalt.
Még egy kicsit a további mellékszereplőkről. Az új Han-ként beharangozott Poe nekem egy kicsit erőltetett volt. Túl sokat akart poénkodni, de azok is olyan semmilyenek lettek, mint a karaktere. Remélem a következő részben kijavítják ezt a hibát. Maz egy kissé olyan volt, mintha Yoda huga lenne. Osztogatja a bölcsességeket és látja a nagy összefüggéseket még annak ellenére is, hogy őt "nem járja át az erő". Kíváncsi vagyok, hogyan került hozzá Luke kardja. Ami Hux generálist illeti, ilyen egy igazi Star Wars-os hadúr. Mindig egyenes háttal áll és határozottan kiáll a szerinte jónak hitt elvek és eszmék mellett. Ha kell még a halálba is vezeti a beosztottait. Ahogy annak idején azt Tarkin is megtette, csupán annyi különbséggel, hogy Hux elmenekült. A színész is remek választás volt. Az a merev arc, ahogyan beszél, és az a félelmetes tekintet, amikor a buzdító szövegét mondja...pont megfelelő. Egy rejtély van itt még, Snoke. Én már csak azt várom, hogy a történet végén majd kiderül, hogy Palpatin-nal szemben ő valóban egy kis összeaszott semmi, aki csak játsza a nagyfőnököt. Akkor lenne igazán érdekes befejezés. Bár sejtem, hogy úgysem így lesz, de ez nagyot szólna. Mint a Vasember 3-ban Mandarin.

Tehát ez egy nagyon ígéretes folytatás kezdete, amit mindenképpen fogok majd nézni. Viszont a túlzott másoláson túl nagy hibája, hogy az a három évtized kimaradt teljes egészében. Jó, az eredeti trilógiába is csak úgy belezuttyantunk, de akkor még ez nagyban egy új világ volt, viszont most kellett volna valami kis magyarázat, hogy mi is folyik itt. Vagy ez is majd a következő részben derül ki? A motivációkkal sem vagyok tisztában. Valószínűleg ezt is majd az előzményekkel együtt tudhatjuk meg. Tudom, hogy ezek súlyos hiányosságok, de még így sem tudtam levonni egy csillagnál többet. Elvégre végre egy igaz Star Wars filmet láthattunk annyi év után. Még a film mellett szól, hogy a hangulata is teljesen olyan volt, mint az eredetinek. Kissé sötét, de mesébe illő.

De jó is lenne ^^
Összességében a rajongóknak kihagyhatatlan. Talán nem fogja mindenki tetszését elnyerni, de nem szabad elkerülni, csak azért, mert olyan, mint az eredeti trilógia első része. A kezdőknek azért ajánlom az eredeti megtekintését, mert sok utalás van rájuk, hiszen mégis csak egy Star Wars-fan kezei közül került ki. Akit az aggaszt, hogy J. J. miatt túl sok a Lens Flare, az megnyugodhat, csak az világít, ami tud is. Viszont cserében egy kicsit fényes lett minden, de nem túl zavaróan. Egy könnyed, néhol vicces fantasy, ami megfelelő kikapcsolódást nyújthat mindenki számára nemtől és kortól függetlenül. És egyébként nem kevés fejtörőt adhat a fanok számára a ki kicsodának a kicsodája összefüggések és a mit is rejt az a sötét románc, amiről suttogtak egy időben. Csak nem??? *-* Egyébként érdemes megnézni a marketinges fogásokat is. Némelyik egészen elborultra sikeredett.


10/9



2016. október 13., csütörtök

Moziban jártam 1. - Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

Sziasztok!


Soha ne ítélj trailer alapján...se cím vagy besorolás szerint, mert a vége csalódás lesz. Ezt már sokszor megtapasztaltam, de különösen nagy rizikófaktorú a dolog, amikor moziban akarjuk megtekinteni az alkotást. Ha jó volt, úgy érzed nem hiába áldoztad fel azt az 1500 Ft-ot a jegyre és hallgattad végig a kisgyerekek sírását a várakozás közben (már ha olyan a film, mert egyéb esetekben a középiskolások viháncolását kell páholyban szenvedni, bár ez is társaságfüggő). Viszont ott van az a bizonyos másik véglet. Amikor már azt is bánod, hogy egyáltalán az eszedbe jutott a mozizás ötlete miután kijöttél a vetítőteremből. Nos, az általam megtekintett film igazából mind a két kategóriába beletartozik.
Nem is olyan régen (csupán pár hete) elhatároztuk barátnőimmel, hogy megtekintjük a moziban a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeit. Egy örökké valóság után végre a minap sikerült is eljutnunk a megvalósításig. Igazság szerint, bennem fele más érzelmeket váltott ki a film. De a társaság nagyon jó volt ;) :D

A történet egy fiúról szól, aki nagyapja meséin nevelkedett fel. Ezek a történetek egy olyan árvaházról szólnak, amelynek lakói egytől-egyig különleges képességekkel rendelkező fiatalok és az igazgatónő, Vándorsólyom kisasszony, aki nem különben érdekes hatalommal bír. De mivel a valóvilágban nem fér meg egy ilyen mendemonda, ezért hamar rossz szemmel kezdenek nézni a fiú történeteire, amiket nagyapjától hallott. Már ő maga se hiszi el, hogy ezek a furcsa teremtmények valóban létezhetnek. Ám bekövetkezik az, amire nem számított volna. A nagyapa életét veszti...nem is akárhogyan. Hogy kiderítse az igazságot, apjával (a pszichológusa javaslatára) elmennek felkutatni a híres árvaházat, ahonnan a megboldogult Abe kapta a képeslapjait és aminek egykoron ő is lakója volt. A gyászoló unoka ekkor még nem sejti, hogy nagyapja történetei (az illusztrációkkal együtt) igazak voltak. Mindez akkor derül ki, amikor az egyik különleges, Emma, bevezeti a szigeten levő időhurokba, melyben a létesítmény található. Természetesen nem hiányozhatnak az ellenségek se, a félelmetes üresek, akik elég sajátságos diétát vezettek be étkezéseikhez. Ők szeretnék elkapni az összes olyan női vezetőt, akik képesek madarak alakját felvenni, hogy ezzel halhatatlanok lehessenek. Mindeközben a mi idősíkunkon is zajlanak az események, amiknek megállítása nem más, mint Jake feladata lesz. Ugyanis valójában ő is különleges. Nem is akármilyen.

Bárcsak azt mondhatnám, hogy rengeteg kiemelkedő karakter volt, de sajnos ilyen nem fordult elő. Én valami többet vártam volna el magától Jake figurájától is. Rendben, ő a főszereplő, de tulajdonképpen csak sodródik az árral, miközben lassan csordogálnak az események. Látszik, hogy azt sem tudja néha, hogy fiú e vagy lány. Aztán a következő pillanatban már ő volt a kiválasztott hős, aki máris megment mindenkit testi épségét nem kímélve, holott pár perccel azelőtt még legszívesebben elfutott volna. Nekem ez a pál-fordulás kicsit hiteltelen volt. De úgy igazán már a személyisége is teljesen jellegtelen volt, így mint főszereplő igazán csak a vége felé tudott valamennyire érvényesülni, amikor végre nem csak az önmaga kis világa volt a legfontosabb számára. Nem tudom, milyen a könyv béli megfelelője, de ha egyszer eljutnék oda, akkor remélem ennél tartalmasabb. Ami a többi különlegest illeti, velük se sok minden lett kezdve, pedig jó alapanyagok lennének. Igen, véges ideje van egy filmnek, de bőven lett volna a rengeteg üres menetben kibontakoztatni őket. Talán még a legkiemelkedőbb a gyermek különítményből Enoch. A "nagy testvér", aki végtelenül féltékeny Jake-re, annak szabadsága miatt. Valamint Emma ügyén is, hiszen a közte és Abe között lezajló sajnálatos dolgok után a lány helyett is aggódik érzelmi egyensúlyáért. Már-már azt hinnénk, hogy szerelmes belé, de mint az utolsó pár perc megmutatta, ez nem így van. Habár, ki tudja. Minden túl hirtelen történt abban az időintervallumban. Mindenesetre az, hogy Jake megmentette a gyerekeket némiképp enyhített szigorán, végül egy majdnem tragédiába fulladó esemény után felolvadni látszik a szíve. De nem puhul el és ez részéről nagy előny. Megmarad egy értékelhető kissé rossz fiús karakternek és az ilyet szeretem. Viszont nagyon keveset kapunk belőle, ami fájt. Kíváncsi lettem volna a múltjára és minden másra is vele kapcsolatban. Na de van még egy érdekes egyéniség: Vándorsólyom kisasszony. Az ő alakját illetően is a kidolgozatlanság volt a legnagyobb probléma, mert látszott rajta, hogy ugyan szigorú, de igazságos és a végletekig védelmező anya-figura, aki bármit megtenne a gyerekeiért. Csak az egy dolog, hogy látszott rajta..mert nem érződött. Annyira ki akarták élezni a lazább stílusban, bohókásan éldegélő igazgatónő kártyát, hogy az egész karakter rovására ment. Pedig kár érte. Alapjaiban jó a stílusa és kellemesen könnyed, de bennem nem váltott ki ennél több érzelmet. A színészi játékok pedig nem mindig voltak helyükön. Rengeteg volt a túlzás, még több az, amikor nem is tudták, mit kellene csinálni. Talán az utolsó fél órában lett egy kicsit pozitívabb a kép ilyen téren. Eva Green pedig nem vitte túlzásba színészi repertoárja megcsillogtatását.

Ami a főgonoszokat illeti, itt sem szálltak el az alkotók. Samuel L. Jackson karaktere nagyon emlékeztet engem valamelyik másik szerepére, ami nem is olyan rég volt...khmm... Kingsman... khmm. Nagyjából ugyan azt is kapjuk, csak itt amellett, hogy egy érzéketlen zseni, aki egy kicsit vicces, itt néha még ijesztő is. És ugyebár az étkezési szokásai sem hétköznapiak. Egy kicsit Hannibal-ra hajaz, csupán Barron nem eszi meg az egész embert. Tehát szinte semmi egyedit nem kapunk a karaktertől. Rajta kívül viszont mást nem is érdemes megemlíteni, mert csupán adalék szereplőkként vannak jelen. Még a szörnyek is csak az utolsó fél órában vállnak valamennyire érdekessé, de keletkezésükön kívül nem tudunk meg semmit. Ahogyan másokról se igazán. Ami ugyancsak kár.

A szörnyek azért elég hatásosra sikeredtek
Viszont pozitívum volt a zene és a látvány. A látvány kellőképpen sötét a megfelelő helyeken, de egy pillanatig se látszódik rajta, hogy nem egy mesevilágban lennénk. De ez a féle felállás mindig is jellemező volt Tim Burton-re. A gótikus elemek és a mese ötvözete. Valami ilyesmi akart itt is lenni és talán az utolsó fél órában meg is találja ezt a hangulatot. Csak kár hogy nem az egész film során. Ám még így is kiemelkedik a mostanában legyártott filmjei közül. Ha csak az Alice-ra gondolok.... (Ezért nem is teszek így XD) Ezeken túl is vannak jó dolgok. Ilyenek a különleges képességek. Nem a főszereplőjére gondolok, hanem az összes többire. Már önmagában Vándorsólyomnak is irigylésre méltó dolgai vannak, de drága védencei sem panaszkodhatnak. Az átlag nem maradhat el, mint pirokinézis, levitáció (mondjuk ez Emma pehelykönnyűsége miatt van), szupererő, láthatatlanság, de van itt két medúzánk, egy bábjátékosunk és egy élő vetítőgépünk. A szörnyek sem panaszkodhatnak. Küllemük módfelett ijesztő (egy kis Silent Hill beütés), a babák harca nagyon morbid és a csontvázak vs. szörnyek párbaja kinőtte magát a kedvenc jelenetemmé. Ugyan ez a gyermekotthon erősen emlékeztet X-professzor magániskolájára, ám az időhurokkal nagyon jól meg lett oldva a dolog, ami tele van logikai bukfencekkel, de egy mesefilmnél ez nem igazán tudott annyira szemet szúrni pont a nagyobb problémák miatt. Mint említettem, az üresek tápláléka is önmagában gusztustalan és hagy némi csámcsogni valót az emberben, viszont még ez is egy jó húzás volt arra, hogy beindítsák a sztorit. DE nagyon nagy gyengéje a filmnek a karakterei, a történetvezetése és a legvége. Az események úgy "pörögnek", hogy nem győzni információkat szerezni az addig történtekről két alvási ciklus között, amikor pedig beindul minden, az hirtelen és a játékidőhöz mérten elég rövid. Az első másfél óra ugyanis színtelen, érzelemmentes és rideg. Jönnek a csodás képek és a kellemes zene egymás után, de szinte semmi több. Néhány dolgot megtudunk, de még többet nem. És a befejezés...lehet maradi vagyok, de ezt hallani a nagypapától...nem is tudom, kicsit érdekes kontextusba került tőle az egész lezárás.

Szóval nem egy főnyeremény a film. Nekem legalábbis az utolsó fél órát leszámítva nem volt egy maradandó élmény, a Boss Fight pedig röhejes. Akit nem riszt el a hangsúlyos ifjúsági kalandfilm jelleg (jó, ifjúsági könyv adaptáció), annak ajánlani tudom, már csak az oly sokat emlegetett ominózus időintervallum miatt is. A Tim Burton rajongóknak azért tudnám mondani, hogy talán próbálják meg, mert az utolsó fele valóban Burton-ös, de könnyen megeshet, csalódottan távoznak majd a vetítőteremből. Kisgyerekkel viszont nem igazán jó választás, mert vannak félelmetes részek benne, amik inkább hirtelenségük miatt fokozzák a hangulatot. Na jó, azért elég groteszk dolgok ezek.



10/6