2019. július 12., péntek

Egy fázis lezárulása - Pókember - Idegenben


Az MCU immáron bejáratottá vált tini szuperhőse idén megkapta második különálló történetét. Az Hazatéréssel kapcsolatban sok dolog hagyott keserű szájízt maga után és őszintén megmondva, pontosan ezért nem akartam megnézni először ezt a filmet sem. Ezt a véleményemet a Bosszúállók: Végjáték, elsőre lezárásnak beharangozott három órája módosította, amikor is pontosan azt a tényezőt vették ki az elkövetkező cselekményekből, ami miatt már kezdett teli lenni a hócipőm: Vasembert. Kövezzetek meg, de nagyon nem bírtam elviselni, hogy folyamatosan a csapból is Tony Stark folyt. Ugyan itt is megvan a maga jelenléte, de azért korántsem úgy, ahogyan az előző résznél, de ne menjünk ennyire előre. 
Szóval alapjaiba véve tetszett a film, habár most is voltak érdekes dolgok, amik hol kicsit, hol nagyon zavaróak voltak. Az, hogy meg fogom nézni a következő részt (amennyiben elkészül az egy milliárdos korlát miatt), most már garantált, ami nem éppen Peter Parker karakterének köszönhető.

Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉

2019. május 2., csütörtök

Az utolsó küldetés - Bosszúállók: Végjáték


El sem hiszem, hogy eljutottunk a Marvel Filmes Univerzum első "évadzárójához". Igazán különleges kapcsolatom alakult ki ezekkel a filmekkel és karakterekkel ezen 11 év során. Voltak karakterek, akik az első pillanattól kezdve elvarázsoltak, majd egyre inkább elidegenítettek maguktól, mások pedig ennek fordítottját érték el. Önálló filmek terén ugyancsak hasonlóan alakult, a minőségitől eljutottam oda, hogy legszívesebben visszakértem volna a jegy árát, máskor pedig megbántam, hogy nem a moziban láttam először. Ugyan egy ideje már nem voltam annyira nagy rajongó, mint régen, de az kétségtelen, hogy amikor meghallottam tavaly januárban (kicsit késett nálam az információ áramlás ez időtájt), az első etap a végéhez közeledik, ismét elfogott az a régi, ismerős érzés, ami már régen nem. Vártam az utolsó két Bosszúállók filmet.
Nem voltam túl nagy híve sosem a csapatmoziknak. Az első Bosszúállók film számomra (tudom, ezzel kisebbségben vagyok) borzasztóan unalmas volt Loki (vagy akkor még Tony Stark) ide vagy oda. Mindenki az egekbe dicsérte az újító jellege miatt, én pedig csak értetlenül álltam az egész jelenség előtt. Az Ultron kora viszont számomra jobban összeszedettnek tűnt, amivel a többség nem ért egyet. Ezek után már bátrabban mertem hozzányúlni a következő össznépi bunyónak. Nem is csalódtam. A Végtelen háború volt számomra az első olyan Avengers film, ami teljes mértékben működött. Sokkal inkább volt önálló alkotás egy pazar fő gonosszal, kiváló látványvilággal, jó forgatókönyvvel, kevesebb üresjárattal, a végén történt hatalmas vereség pedig groteszk módon, de elnyerte tetszésem, alig vártam, hogyan fogják ezt az egészet megoldani a megmaradt csapattagok. Pár nappal ezelőtt azonban kijött a Végjáték, ami mindent megadott, amit akartam, és ezzel együtt a filmfolyam számomra egyik legélvezetesebb darabja lett, még ha önálló filmként kevésbé állta meg a helyét az első felvonásnál.

Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉

2019. február 3., vasárnap

2018-ban történt - Csúcsok és mélyrepülések



Ilyen még nem volt a blogom 3 éves pályafutása alatt, de jobb később, mint soha. Egy röpke listát gyűjtöttem ki az általam látott, olvasott művekről, azon belül pedig az év - szerintem - legeiről pozitív és negatív értelemben egyaránt. Ugyan sok könyvet nem olvastam 2018-ban (a 46 könyv listáját itt megtaláljátok), de így is találtam néhány gyöngyszemet és még több kevésbé jól sikerült darabot. Ellenben filmek, sorozatok terén nem kevés választási lehetőség áll rendelkezésemre az elmúlt évből. A Snitten vezetett filmnézéseim alapján egy kicsit elszaladt velem a ló a múlt évet illetően. Az 50-es határt már régen átléptem a filmeket tekintve, a sorozatoknál pedig fogalmazzunk úgy, hogy jó néhány átfutott a "kezeim" között - amerikai és koreai produkciók egyaránt. 

Fontos megemlítenem, hogy nem minden esetben lesz rangsor (ha igen, az sem tartalmaz háromnál több jelöltet), hanem csak egyetlen választottam az egyes kategóriákra. Minden kategóriában, ez alól kivétel a zene és a látványvilág, sorozatokra, filmekre és könyvekre levetítve fogom ecsetelni választásomat valamint a hozzá tartozó okokat. Mint minden, ez a kis összeállítás is szubjektív véleményen alapul.

2018. november 16., péntek

A világ legmenőbb bébiszittere - Terius Behind Me


Ismét sikerült egy hosszabb szünetet tartanom a blog életében, de ezt most orvosolom egy remek kis koreai sorozattal. Mivel enyhén szólva elért az olvasási válság (amiből kezdek kilábalni), ezért sokkal több időt szenteltem a koreai sorozatokra. A felemás megítélésű nyári szezon után alig vártam, hogy valami épkézláb produkciót is kitermeljen magából a sorozatgyártás. Egészen októberig kellett várnom, míg a számomra érdekesebb címek meg nem érkeztek. Közöttük volt a következőekben szereplő Terius Behind Me, ami már a felemás hangulatú előzeteseivel megvett magának. Igazából ennek a szériának a különlegessége nem abban rejlik, hogy mennyire zseniálisan van megírva, vagy karaktereinek különlegességében. Sőt, a sorozatot összetartó cselekményt is láthattuk már, hiszen a témában számos alkotás készült. Viszont, ami kiemeli ezt a darabot, az a műfaji fúzió bravúrossága. Lássuk is, mit tartogat számunkra.

2018. szeptember 14., péntek

Rövid vélemény - Az apáca


A múlt hét alkalmával volt lehetőségünk megtekinteni Az apáca című...filmet. Nagy volt a tanakodás közöttünk a csajokkal, hogy melyikre kellene elmenni: erre vagy a Slenderman-re. Először úgy is volt, hogy Slendi bácsi kalandjai lesz a befutó, ám a rengeteg negatív komment hatására némiképp elment a kedvünk a dologtól, és inkább a Démonok között második részében felbukkanó Valak rémisztő történetére váltunk jegyet. 
Az érdeklődés hatalmas volt. Annyira, hogy még a Slenderman vetítések helyett is a bejegyzésben taglalt film ment. Teljes nyugalommal, egy órával a kezdés előtt toppantunk be a mozi pénztárához. Mivel alig téblábolt egy-két ember a környéken, alig hittünk a fülünknek, amikor meghallottuk, hogy telt házas vetítés lesz, ezért az első sor egy két székén túl nincs is foglalható hely. Szerencsénk annyi volt, hogy barátnőm a moziban dolgozik, így a pótszékek lettek ülőhelyeink az első sorért cserében. Legalábbis addig, amíg ki nem derült, egy egész sor lemondta a foglalását. Ezért előre mentünk oda. De azért ez minden esetre intő jelnek tűnt. Azután kiderült, miért. És ekkor csattant a fekete leves az arcunkba. 

2018. augusztus 29., szerda

Rövid vélemény - Legdrágább mostohabátyám



Mivel mostanában nagyon keveset írok csak a blogra, így úgy döntöttem, egy kicsit másféle bejegyzések is fognak születni. Ilyen lesz mostani kísérleti darabom is, amely egy könyv, nevezetesen Penelope Ward által írt Legdrágább mostohabátyám lett. Ez a bejegyzés a többivel ellentétben rövid lesz és tömör, amit még a Molyon készítettem, de úgy gondoltam, kicsiny blogomon ugyan úgy megállja a helyét. Ebből adódóan nem lesz akkor szétválasztás a témák között, mint általában, inkább ömlesztett információt adok. Na de eleget magyarázkodtam, jöjjön a lényeg! 

2018. augusztus 3., péntek

Rossz fiúk vs. rossz fiúk - Bad Guys


Nagyon régóta nem volt már szó koreai drámákról az oldalamon. Igazából ezen év eddigi termései közül alig volt olyan, amit említeni tudtam volna, mint különlegességet. Talán majd RoboShin3  kalandjai lesznek ilyenek, de a lezárásig még egy hét hátra van. Addig is kénytelen voltam visszanyúlni egy kicsit a régebbi választékhoz. Így találtam rá a Bad Guys című remekre. 
Be kell valljam, nagyon nem akaródzott számomra megnézni eddig, pedig nem először jön szembe velem a cím, és hát Park Hae Jin, de valahogy az előzetesek elriasztottak tőle. Most viszont hangulatomnál talált ez a sötét, erőszakban és vérben egyaránt bővelkedő 11 részes szösszenet, amit továbbra is rettentően rövidnek tartok. Főleg ahhoz képest, hogy egyes kevésbé színvonalasabb drámákat képesek a végtelenségig húzni. Szóval nézzük miből élünk!

Vigyázat! Spoileres tartalom következik! Csak saját felelősségre! Én szóltam 😉😉