Ha nyár, akkor a könyvek és filmek mellett terítékre kerülnek a sorozatok. Azok közül most a K-doramák. Mindig próbálok olyan szériát keresni, ami valami miatt kilóg a sorból. Volt, hogy az alapfelállás sikerült érdekesre, máskor pedig a színészi játék. Például vámpíros kosztümös doramát sem láttam még egészen tavaly szeptemberig. De ilyen színfolt is kell a szemnek. Szerencsémre júniusban újfent sikerült két értékes gyöngyszembe belefutnom, ami a fentebb említett két kritérium minden feltételét teljesítette. Az egyik egy romantikus fantasy, a Goblin, a másik pedig a soron következő remekmű, a Gaksital, vagy más néven Bridal Mask.
Ugyan régebben láttam róla videókat, valamint részleteket, de a '30-as években játszódó cselekmény először elvette a kedvem tőle. A zorró jelleg is erőteljesen késztetett a viszolygásra egészen pár héttel ezelőttig. Egy életem, egy halálom, úgy döntöttem megpróbálom. És örömmel jelenthetem, egyáltalán nem bántam meg eme merésznek hitt döntésem.
Mint azt a bevezetőben említettem, a történet az 1930-as évekbeli Koreában játszódik a japán megszállás idején. Ezekben a vészterhes időkben próbál érvényesülni Lee Kang-to, aki a megélhetésért cserében próbál átlényegülni a felettesei által elvárt kegyetlen rendőrtisztté inkább több, mint kevesebb sikerrel. Nem is csoda, hogy a helyiek félnek tőle, hiszen hírneve nem a kedvességéből fakad. Ugyan felettesei többsége elismeri munkásságát, de annál kevesebb kollégája tiszteli származása miatt. Emellett nem kis fejfájást okoz neki a menyasszony álarcot viselő férfi, aki rendre elszökik kapzsi kezei közül. Csakhamar kiderül, hogy a rejtélyes local hero nem más, mint fogyatékosnak hitt bátyja, Kang-san. Sajnos ezt nem tudván Kang-to, amikor lehetősége adódik rá, lelövi a férfit, aminek következtében meghal. Percekkel később szembesülnie kell anyja halálával is, akit kollégái öltek meg. Elhatározza, hogy megbosszulja azt, ami családjával történt, így magára ölti a menyasszony álarcot, hogy folytassa a testvére által elkezdett utat, és minél több borsot törjön a megszállók orra alá, miközben végig a rendőrségen dolgozik saját maga elfogásán.
 |
| Kang-to egy nyugodtabb napján élvezi a kellemes "kilátást" 😉😆 |
Őszintén szólva, Kang-to-t nem tudtam volna elképzelni hősként az első öt rész alapján. Nem túl szimpatikus, csak a frusztráltságát és az ebből fakadó agressziót láthatjuk belőle. Ezt egyébként a honfitársain, valamint a családján nagyon látványosan levezeti. A sorozat egyik részében konkrétan nagy nyilvánosság előtt agyba-főbe veri saját bátyját a fogyatékosságának ténye miatt... többek között. Vannak pillanatok, amikor felsejlik, hogy valaha nem lehetett rossz ember, inkább azzá vált a családja életben tartása miatt, viszont emellett sem lehet vele igazán szimpatizálni az elején, hiszen rendre tesz, illetve mond valamit, ami eltántorít attól.
 |
| Gaksital akcióra kész |
Aztán eljön az a bizonyos tragikus éjszaka, ami miatt nagyon meg lehet sajnálni, hiszen tulajdonképpen az életcélját veszítette el, még ha ez azelőtt annyira nem volt egyértelmű, mint ahogy elmondta. Az eset elindította a változás útján. Az először bosszúhadjáratnak indult dolog azonban a sorozat felénél átváltozik a helyi lakosok iránt érzett együttérzésre, ami miatt továbbra is Gaksital marad, még amellett is, hogy a lebukás veszélye folyamatosan körüllengi, hála egykori legjobb barátjának. Volt ugyan egy pont, amikor megkérdőjeleződött számomra Kang-to tiszta szándékai (lásd: mórikálja magát a nőjének), de a történet vége meggyőz arról, hogy valóban aggódik az emberek sorsa felől, és ő ott van nekik támasznak. Nagyon szép jellemfejlődésen megy keresztül a karakter. A visszataszító alakból egy vállalható, sőt, követhető értékekkel rendelkező, szerethető figurává válik, aki messze a legtöbbet veszíti a sorozatban, de igazságos és segítőkész marad. Joo Won pedig kedvenc színészeim közé lépett. Remekül hozta a karaktert és annak változásait szépen szemléltette.
 |
| Amikor tudatosul Shunji-ban: át lett verve 😏😎😈 |
Kang-to legjobb barátja, Kimura Shunji, a férfi szöges ellentéte. Jó módban élő család, befolyásos rokonok, viszonylag nyugodtnak mondható családi háttér, egy békés tanítói állás, és a nagy szerelem lehetősége. Egy valóban szerethető, kellemes figura. Legalábbis volt az első pár részben. Ugyanis Kang-to felemelkedésével párhuzamosan megkezdődött az ő lejtmenete. Az idő előrehaladtával kezd egyre agresszívabbá válni, teljesen labilis lesz. Hangulatingadozásait még inkább felfokozza, amikor a gyanú egykori barátjára terelődik. Viszont ott a tapasztalatlansága, ami miatt nem veszi észre, hogy ki Gaksital valójában. A magánélete is egyre jobban csúszik le: kiderül, hogy egykori barátja szerelmes abba a nőbe, akibe ő is, apja folyamatosan kritizálja, akárcsak a felettesei. Ezekből fakadóan szó szerint átveszi Kang-to helyét és olyanná válik, amilyen ő volt vagy még rosszabbá. A szerethetősége pedig hamar elpárolog, amint hatalom kerül a kezében és a legapróbb indokok miatt képes Kang-to-t mind fizikailag, mind lelkileg bántani, hogy a kiszemelt hölgyről ne is beszéljünk. Alattomos, visszataszító emberré lesz, akinek csak a történet végén jön meg a jobbik esze. Pontosan akkor, amikor már késő. Akárcsak Kang-to karakterének esetében, itt is remekül lett ábrázolva a mentális és erkölcsi hanyatlás. Park Ki-Woong legalább olyan jó munkát végzett, mint Joo Won. Igaz, voltak érdekes arckifejezései néha, de ennyi még belefér.
 |
| Egy kis lazítás forgatás közben |
Említettem már, hogy van egy bizonyos hölgy, aki után mindkét főszereplőnk epekedik, ő pedig Mok Dan, a lázadók vezetőjének lánya. Mindkét férfivel gyerekkorában találkozott, viszont egyértelmű, hogy Kang-to lesz a befutó nála, hiszen Gaksital-ként levette a lábáról a szó minden értelmében. Azonban ezeken az alapadatokon túl nem sok minden érdekes van a karakterében. Láttuk már ezt a típusú női szereplőt más sorozatokban, filmekben is. Annyi elmondható róla, hogy bátor, néha eszes, viszont konfliktus teremtő szerepén túl nincs benne több. Felhúzhatták volna a jelenlétére a szerelmi szálat, de az nem igazán kapott hangsúlyt, egyáltalán nem lett érdekes. Maga a karakter jellegtelen, főleg Kang-to-hoz vagy Shunjihoz képest. És az őt alakító színésznőt éreztem a leggyenegébb láncszemnek. Nála sokkal jobb és árnyaltabb női figura volt Lala, azaz Chae Hong-Joo, akit örökbe fogadott egy japán nemes, mégis Koreához húz a szíve. Igaz, nem a legjobb szándék miatt, hanem haszonért. Neki is, akárcsak főszereplőinknek, meg van a maga belső és külső harca, hiszen a titkos szervezeten belül meg kell felelnie, de emellett félti Kang-to-t (még azután is, hogy megtudja, ő Gaksital), hiszen szerelmes belé. Komolyan, közöttük előbb hittem volna el a dúló l'amour-t, mint Mok Dan-nal. Valamint a színésznő alakítás is mérföldeket vert a másik hölgyeményre. Ki kell emelnem még Goiso karakterét, akinél undorítóbb talán nincs az egész sorozatban. Elejétől a végéig gonosz, kicsinyes, igazi napraforgó, aki oda megy, ahol nagyobb az esély a győzelemre. Örül, ha másoknak rossz és ebből próbál magának előnyt kovácsolni. Az pláne tetszik neki, hogy büntetlenül kegyetlenkedhet, az általa lenézett népen. De mindezen szereplőkön túl is "van élet". Megkapjuk a tanítómester (Kang-to személyes Alfredjét), a többi kegyetlen rendőrtisztet, akik nem csak a népet, de egymást is előszeretettel sanyargatják, a gonosz titkos szervezetet, valamint annak reciprokát, a felkelőket.
 |
| Tökéletes, mi? |
A történet és a szereplők árnyaltak, már amennyire megengedi a cselekmény, meg persze ott az a női kivétel. A hangulat a sorozat nagy részében feszültséggel terhes, ami csak fokozza egyes jelenetek brutalitását (a "kihallgatások"). Rengeteg akciódús verekedés, lövöldözés, és üldözés tárul a nézők szeme elé, amellett, hogy a látványvilága kifejezetten kellemes, valamint az atmoszféra vészjósló. Akkor mi az a nagy DE? Ami miatt nem tudtam 10-ből legalább 9,5 pontot adni a sorozatnak az az utolsó nyolc rész, azaz a záró szekció (természetesen a zárlatot kivéve). Bűzlik az izzadságszagtól! Nem véletlenül, hiszen a rajongói nyomás miatt kellett elhúzni a történetet. Így még belefért egy sor intrika, egy sor ármány, egy csipetnyi politika, amik egyébként is benne voltak végig a szériában. Csak most felturbózva jött minden az arcunkba, lehetőleg egyszerre. Ja, igen, kellett idő a még több kínvallatásra, mert azt szereti a néző. Ha nem lett volna az utolsó rész olyan, amilyen, akkor még nagyobb csorba esett volna a sorozat becsületén, de így mondható, megmenekült a teljes lincseléstől. A minőségbeli mélyrepülést sikerült elhárítani. Bár kíváncsi lettem volna az eredeti elképzelésre, és mi mindent kellett megváltoztatni a nézők szükségletének kielégítése érdekében. Mindenesetre, ez a körülbelül nyolc rész nagyon nem kellett volna, mert az élvezhetőségből számomra sokat elvett.
6+1 kedvenc jelenetem:
1. A tragédia:
 |
| Az egyik legfájdalmasabb pillanat |
2. Az utolsó érzelmes nap:
 |
| És még mi lesz ezután? |
 |
| Sajnos az élet és a bosszú nem áll meg |
 |
| Ki kezdje? Shunji vagy Kang-to? |
 |
| Spoiler: Nem sokáig mosolyognak majd |
 |
| Legalább felfogja mit tett |
 |
| Egyesek nem tudják mikor kell abbahagyni |
Összességében, ha csak mérsékelten veszem figyelmebe az általam rajongói részeknek csúfolt incidenseket, akkor azt mondhatom, hogy kiváló élményt nyújt a sorozat. Pörgős, akciódú, nem kicsit véres, van benne csipetnyi romantika, és még több szenvedés, mindezt (majdnem) kitűnő színészi játékokkal fűszerezve. Amit lehetett, azt kihozták a történetből. A zenei aláfestés remek, a látvány pazar. Az utolsó részeken pedig túl kell jutni. Viszont figyelmeztetek mindenkit, hogy véressége és feszültsége miatt gyenge idegzetűeknek nem tudom ajánlani, valamint ha kezdő k-drama-s vagy, akkor ne ezzel indíts (minimum második legyen a sorba). Korhatárt illetően 16 év alatt NE! Bizonyos tartalmak könnyen megzavarhatják a nyugalmat, valamint néhány mondanivaló is elég merész utakra tér. Ezeken túl a fokozottan ajánlott kategóriában a helye. Próba szerencs, mert egy igazi gyöngyszem.
7,5/8
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése