2016. február 27., szombat

Remake...vagy mégsem? - Evangelion

Sziasztok!


Evangelion régen...
Először hozok blogomra animét (és szerintem nem utoljára), ami nem más, mint a kedvenc seinen kategóriába tartozó sorozatom, a Neon Genesis Evangelion. Először évekkel ezelőtt találkoztam a történettel, bár őszintén megvallva, amikor belekezdtem voltak fenntartásaim vele kapcsolatban, hiszen 1995 nem mostanában volt, és még csak az első "találkozásunk" közelében sem, de minden aggodalmam alaptalan volt. Hiszen a végét leszámítva egy rendkívül jó műt kaptam tele drámával, elmélkedéssel, akcióval és egy csipetnyi fanservice-vel. Nem mellesleg, elég brutális és beteg  "igazi" utolsó két rész kapcsolódik hozzá, amit egy egész filmként is összevágtak The end of Evangelion címmel. Mivel a sorozatra szánt büdzsé érezhetően elapadt a végére, ezért érthető módon, kellett egy épkézláb befejezés is. Ezek mellé társul az újnak számító Rebuild of Evangelion (egyelőre) három része, ami az eredeti széria remake-ének indult. És meg is állt. Egészen furcsa végeredmény született, ami a harmadik részre már csak nyomokban tartalmaz eredetit. És könnyen megeshet, hogy nem véletlenül. De kezdjük az elején.

A sorozat középpontjában az úgynevezett NERV áll, melynek először csak kettő, majd három pilótájának életébe tekinthetünk bele az iskolás hétköznapjaiktól kezdve a hajmeresztő bevetéseiken át a teljes összeomlásukig. Sem az Angyaloknak nevezett ismeretlen eredetű ellenségek, sem a saját főnökeik nem kímélik a gyerekeket, akik kegyetlenül megsínylik ezt. A végletekig kihasználják őket, mit sem törődve azzal, hogy ez az életükbe is kerülhet. A végső cél elérése érdekében bármit képesek bevetni, még a lakosság élete sem nagy ár érte. Minden mögött persze kell lennie egy irányító szervnek, és itt van a kegyetlen végrehajtó is, aki nem rest a saját fiának testi és szellemi épségét feláldozni az ügy érdekében. Természetesen azért támogató barátok is akadnak az osztálytársak képében, akik ideig-óráig képesek tartani a szereplőkben a lelket Rengeteg vicces jelenetet generálnak, hogy egy kicsit szusszanhassanak a nézők és vele együtt a szereplők, hiszen ezek után a kellemes részek után jön még csak a java. Ugyanis az osztálytársak közül is lesz olyan, aki bekerül az EVA programban, melynek keretében a három gyermek próbálja menteni a világot. Ez az a pont, ahol végleg teljesen komorrá válik az egész sorozat. Már nincsennek vicces élcelődések, könnyed szócsaták, "szerelmes" civakodások. Sok titokról lerántódik a lepel, de még több megválaszolatlanul marad (pl.: honnan jöttek az Angyalok, hogyan jöttek rá az EVÁk megteremtésére, milyen úton-módon következtek be az előző Becsapódások...és még sorolhatnám).

Ugyan nem minden kérdésre kapunk választ, de azért sokat felfed a valódi okokból és célokból a The end of Evangelion, mely az összefoglaló Death and Rebuild után következik. Itt a 24. rész után vesszük fel rögtön a fonalat. Ahogyan az elválasztások is mutatják, ezt már valóban befejezésnek szánták a készítők. Már a kezdő képsorokból kiderül, milyen hangulat is fog uralkodni a film felett. A kétségbeesés és az elkerülhetetlen vég. Az EVA-pilóták menthetetlenül szétesett mentális állapotban kerülnek újra a képernyőre (már ami Asukát és Shinjit illeti, bár a felvezetés elborultságát ez utóbbi főszereplő fogja megadni). Ugyan mindehárman túlélték azt az incidenst a főhadiszállásnál, amelyben Rei egyesült egy Angyallal és Shinji magasabb síkra emelkedett, de ezeket a jeleneteket, mintha elfelejtették volna, arról nem is beszélve, hogy Asuka is elég halálosnak tűnő sérüléseket szenvedett el, de most mindezektől eltekintek.
Szóval, a film során kiderül, mi is a NERV igazi célja valamint hogy honnan származnak az EVA-k. Mivel a NERV birtokában van az egyetlen olyan Egység, amely már feléledt (az ominózus egyesülés Shinji és az UNIT-01 között), ezért a háttérben álló szervezetek célja immáron az, hogy megkaparinthassák maguknak ezt a fegyvert, amellyen elhozhatják a világ végét, a Harmadik Becsapódást. Nem is sejtik, mi is vagy inkább ki is az, aki valóban elhozhatja azt. Hiszen Shinji csak az eszköz volt ennek a személynek a felélesztésére. A végeredmény pedig egy egyszerűnek tűnő döntésen múlik: egyedül maradni vagy együtt lenni. A döntés Shinji kezében van, aki meg is hozza azt, de nagy árat kell érte fizetnie. Nem lehet boldog a Földön, mely immáron nem a kék bolygó, hanem a vörös.

How odd...

De hogy hogyan is folytatódott volna Shinji élete az általa választott lehetőség után...az nem derült ki, viszont elérkezett a remake ideje. Ami ismerős képsorral nyit, mégpedig majdnem ugyan azzal, amivel a sorozat első része. A majdnemen van a hangsúly! Különös, hogy itt az óceán színe nem kék, hanem a befejező részben látható piros, valamint egyéb furcsa, ám apró részletek is vannak, amik a szemfüleseknek igazán szemet szúrhatnak. Többek között az is ilyen, mintha Shinji visszább vett volna az önsajnáltatáson és az önkínzás bugyraiban való elmerülésben. De lehet, hogy ezt szándékosan csinálták így, mivel elég idegesítő volt ezekben a pillanataiban, amiből sajnos jó sok volt. Viszont Rei is különösebb, mint valaha. Eddig sem szenvedett bőbeszédűségben, de most még annyira sem kommunikál. Persze ez a második részben megváltozik, de akkor is különös, hogy a szokottnál is inkább magába van fordulva. A film kb. az 1-6. részt foglalja magába az említett kissebb változtatásokkal, amire könnyen rá lehetne húzni a remake jelzőt, vagy legalábbis elfogadhatóbb lenne, ám a második rész már egészen máshová tartozik.
...Evangelion most.
A You Can (not) Advence már az első percekben tele van újdonságokkal. Kezdeve az új, eddig még nem ismert szereplővel, Mari-val, akinek a kissé beteges megnyilvánulásai hasonlítanak Asuka vakmerő tetteire és valóban, későbbi jelenetekben "át is veszi" a helyét. Elvégre az életveszélses sérülés az Angyalnak titulált EVA egység elszabadulásánál az övé volt, nem pedig a pórul járt osztálytárs. Így ekkor Mari ugrik be a helyébe, mielőtt az Angyal a főhadiszállásnál magába olvasztja Reit. Ő veszi rá Shinji-t arra, hogy végre bújjon ki az  egérlyukából és nézzen szembe a valósággal, ahol az általa szerett lány immár az ellensége. Itt is vannak változtatások, hiszen az eredetiben legyőzi Rei-Angyalt, de nem ez indítja el a Harmadik Becsapódást, ennél a résznél viszont igen. Szóval az eredetiben Rei a kiváltó, míg itt Shinji az. És ekkor bukkan fel az a tényező, aki meg is állítja ezt a folyamatot, hiszen Longinus-lándzsájával telibe is találja az UNIT-01-t és megállítódik a folyamat. Ezt pedig az ugyancsak érdekes mondatokat osztogató Kaworu teszi meg, tehát akkor a Harmadik Becsapódás nem történhetett meg.

Viszont a You Can (not) Redo szerint ez bekövetkezett, ami viszont azt a kérdést teszi fel, hogy akkor a többiek hogy lehetnek életben. Hiszen az eredeti széria szerint ebben az esetben mindenkinek meg kellett volna halnia. Emellett itt van az a kérdés is, hogy Rei feje, ami a The end-ben volt, hogy kerül oda, de akkor viszont ki segített az apokalipszisben, amit Kaworu állítása szerint ismét Shinji indított el. Nekem ez már kissé túl zavaros volt. Itt is elmesélték, hogy mi volt az eredettörténet, de ugyancsak érdekes jelenetek voltak mutatvan a Becsapódásról. Az ez már volt státuszba tartoznak, csak olyan,  mintha valamiféle folytatás akarna lenni, pedig akkor Kaworunak érthető okokból nem lehetne ott lenni. Rengeteg kérdés merül fel és szinte semmire sem kapunk választ. Az egész film olyan, mintha nem is tudná, hogy mi akart volna lenni. Meg alapjában is ott van az, hogy az EVA-k miatt nem öregednek. Ez hogy jutott az eszükbe? Meg a második film utáni előzetesben sem ilyen folytatást tártak elénk. Nem tudom, hogy tényleg lesz-e negyedik film, de remélem az válaszokat ad a rengeteg megváalszolatlan kérdésre.

A karaktereket illetően Shinji az abszolút főszereplő, akinek a szemén keresztül nézhetjük végig a Föld és saját maga bukását mind a sorozatban, mind a filmekben. Egy elmagányosodott, elhanyagolt fiú, aki csak az apja szeretetét szeretné kiérdemelni és ezért még arra is képes, hogy ezekbe a pokoli szerkezetekbe beülve játsza a hőst. De amint egyre nagyobb lesz a tét, úgy veszik ki belőle ez a bizonyítási vágy is. Már nem akar a végére mást, csak egy egyszerű gyerek lenni, aki inkább magányosan tengődik, mintsem tovább kelljen így élnie. Mentálisan már teljesen labilis, ami sorozatbeli utolsó tette is tükrözi. A magányt választja. Viszont a filmekben sokkal merészebbnek tűnik, főleg ami a nem túl jó harmadik részt illeti. Képes elfogadni, hogy ez a sorsa és tud is rajta változtatni, ha az akaraterejét végre összeszedi. Szóval, míg a sorozatban inkább a leépülését, addig a filmekben a pozitív változásokat is láthatjuk a jellemfejlődése során.

Asuka és a filmekben felbukkanó Mari szinte ugyan az a személy. Őt is elhanyagolták a szülei, amit azzal kárpótol, hogy hatalmas szája lesz és mindekit lenéz. Ezzel szemben Mari mutat némi alázatot, viszont ő a harcstílusában hasonlít kísértetiesen Asukára. Brutális, kegyetlen, nem ismeri a nemet a harcmezőn. Ebben tökéletesen hasonlítanak egymásra, és mint említettem, szó szerint átveszik egymástól a jeleneteket, bár Mari lényegesen kevesebbet szerepel. Elvégre mégiscsak mindenki jobban kíváncsi a régi szereplőkre. A filmben a sorozattal ellentétben nem bomlik meg teljesen az elméje, mert azt a funkciót kvázi  alteregója tölti be. De azt sem mondanám, hogy a harcok nyom nélkül maradtak. Megkeményedik és kegyetlenné válik. Igazi vezető lesz belőle.

Rei a tipikus szótlan karakter is lehetne, ha nem tudnánk meg, hogy múltja sötét titkokat rejt...nem akarok spoilerezni, ezért nem is mondom el, ki is ő valójában. Róla annyit elég tudni, hogy mindig a háttérben marad és jó ideig mindkét formátumban úgy tűnik, mintha csak egy báb lenne, ám az igazság ennél bonyolultabb. Van neki is akarata, de azt nagyon mélyen elásta azzal a régi személyiségével együtt, ami néha megmutatkozik a filmek során. Bár itt is érdekes, hogy mind a két verzióban felbukkan a kezdő képsorokban és a The end végén is. Mintha ő lenne a kezdet és a vég is, ami ha jobban belegondolunk így is van. A filmben mutatja meg a legtöbb érzelmét és a harmadik részre rendre öntudatra ébred, de nem úgy mint az eredeti befejezésben.

A mellékszereplők is mind érdekesek és részletesen kidolgozottak. Kaworu az alatt a rövid idő alatt a szívemhez nőtt, még annak ellenére is, hogy tudtam, az ő jelenlétéből jó nem származhat. Shinji apját pedig kellő képpen lehet utálni, ahogy azt egy főgonosztól el lehet várni. Misatonak is van egy kidolgozott háttere, ami arra következtet, hogy enyhe apakomplexusban szenved, de nem tudom neki megbocsáltani a 3. részt. Nagyon rideggé és számítóvá vállik, pedig a főnökség közül még ő volt a legkülönbb az egész Evangelion alatt. Az osztálytársak jópofák és szerethetőek voltak.

Mindekinek tudom ajánlani, akit nem tántorít vissza a mecha-anime, főleg a komlyabb hangvételűek, amik nem biztos, hogy happy enddel végződnek. Ugyan sok benne a logikai buktató a sorozat során és vannak ezekből szép számmal, de ha ezeken túl lép az ember, akkor egy tartalmas és akciódús poszt-apokaliptikus/apokaliptikus animét kap, ami sokáig el fogja még gondolkodtatni a nézőt. Nem hibátlan, sőt, a filmeket csakis a sorozat megtekintése után ajánlom megnézni, de ha befogadó vagy, akkor még lehet kedvenc is.

10/9



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése